Ráadás után, telt ház előtt újra BL-győztes lett a Győr

A Papp László-arénában ezúttal nem lehetett más a vége a kézilabda Bajnokok Ligája-döntőjének.

Arday Attila
2017. 05. 07. 17:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkönnyebbült győri szurkolók beszélgettek a piszoárnál szombat délután, miután a Győr magabiztosan lehozta a BL-elődöntőjét a Papp László-arénában, a Podgorica ellen.

– Holnap kit verünk meg?
– Mindenkit!
– Mindenkit is!

Így hangzott szó szerint a beszélgetés, amelynek persze a lényege, hogy a győriek az eddigieknél is nagyobb önbizalmat kaptak, játékosok és drukkerek is. Akkor még nem tudták, hogy pár órával később a szkopjei fanatikusok és kézilabdázók legalább ilyen hangulatba kerülnek, miután csapatuk, a Vardar simán megveri a másik elődöntőben a címvédő Bukarestet.  

Míg a Győr úgy jutott a fináléba, hogy alig lehetett neki gólt lőni, a Szkopje úgy, hogy alig lehetett ellene támadást kivédekezni. A Győr csak 20-at kapott az első meccsen (26-20-ra nyert), a Szkopje majdnem negyvenet vágott be a másodikon (38-33), így arra lehetett számítani, hogy

egy nagyon jó védelem egy nagyon erős támadóalakulat ellen küzd majd a BL-döntőben, akárcsak a pár hét múlva a labdarúgóknál, ahol szinte biztosan a Juventus és a Real Madrid jut el az utolsó csatáig.

A Győr dolga az előző naphoz képest annyival is nehezebb volt, hogy a Podgoricához képest a Szkopje a széleken is veszélyesnek látszott. (Most is kitérhetünk rá, milyen magaslatokba juthatna válogatott szinten a magyar kézilabda, ha klasszis szélsőket is nevelnének itthon, és a balszélen nem irányítóknak, Görbicz Anitának, Kovacsics Anikónak vagy éppen Juhász Ádámnak kellene sokszor játszania, akik egyébként ehhez képest jól megoldják a feladatot.)

A vasárnap esti finálé előtt Ambros Martínt is hatalmas taps köszöntette a megtelt lelátóról, vagyis visszafogadta kegyeibe a győri közönség, amely ősszel, amikor Románia szövetségi kapitánya lett, nem lelkesedett érte túlságosan.

És ha már szélek, természetesen a Szkopje első gólját egy szélső lőtte, a volt győri Radicevic a jobb sarokból. Görbicz stílszerűen a bal sarokból szerezte meg a Győr vezető gólját, miután Groot egyenlített. Pár perccel később már Görbicz egalizált, megint a szélről. 6-4-nél ott tartottunk, hogy az ETO-gólok fele jött az irányítótól, aki rendre túljárt Suslina kapus eszén, hol a lába közé, hol a rövidbe lőtt. Később a hosszú felsőt vette célba, jól. 

Elképesztő volt a tempó, Groot sebességét nem is tudták követni a macedón csapat tagjai. Potyogtak a gólok, a győriek támadójátéka működött, a védekezése nem. De ez csak negyedórán át volt igaz. Az első tizenöt perc után 11-10-re vezetett az ETO, huszonöt perc után viszont már 14-10-re, vagyis tíz percen át nem kapott gólt.

Ekkor áttörhetetlen volt a Tomori, Broch, Amorim-alkotta védőfal, ráadásul meglepő indiszponáltságot mutatott a Szkopje, amikor a győriek emberhátrányban támadtak, és üresen maradt a kapujuk. 

Labdaszerzés után háromszor is csak az üres kapuba kellett volna lőniük a Vardar Szkopje játékosainak, de még csak meg sem próbálták, pedig a harmadik alkalommal kilenc méterre jártak már a győri kaputól (mégis hátrafelé passzoltak).

Ez is jó jelt volt, akárcsak az ETO pörgése és lélekjelenléte, amely egyszerre volt jelen. Amikor Görbicznek az alapvonalról beugorva, szinte lehetetlen szögből kellett volna betalálnia, zseniális megoldást választott, átjátszotta a labdát a túlszélre Knedlíkovának, ő pedig lényegesen jobb helyzetből eredményes is volt. Kellettek a balkezes gólok (Bódi, Mörk, Knedlíková, a félidő 15-12 volt ide.

A szünetben jött a legjobb hír, Heidi Löke, a Kisalföld nagy kedvence a közönségnek elmesélte, hat hét múlva szül, a magzata is, ő is egészséges, a gyermeket Oscarnak hívják.

Althaus jókat nevetett, amikor kiállították a bírók, mi pedig örültünk. Sok hibával folytatódott a meccs, ez kevés gólt jelentett, ami nem volt baj. Kapkodott mindkét csapat, fokozódtak az izgalmak, a győriek sem tudtak mit kezdeni az emberelőnnyel és az üres kapuval, a Szkopje hetest hagyott ki.

A beálló körüli játékot erőltette a Szkopje, előbb több, majd kevesebb sikerrel. Tíz perc után 18-16 volt ide, az egyik oldalon Radicevic lőtt fontos gólokat, a másikon Tomori. De nagyon elakadtak a támadások, 19-17-nél Ambros Martín ki is kérte az idejét. Pattanásig feszült a helyzet, pedig még volt hátra tizennyolc perc. Radicevic is ziccert hibázott, ebből is érződött, mekkora a tét. Mindez a kapusoknak kedvezett, főleg Grismbönek, aki elkapta végre a fonalat.

Újabb üres kapus alkalmat hagyott ki viszont elöl a Győr, pedig négy is lehetett volna az előnye. Ezek a hibák hozták fel az ellenfelet egy gólra.

Nagyon kellett Groot küzdőszelleme, előbb betöréséből volt eredményes, majd Mörktől kapott nagy labdát, és bevágta a ziccert, 22-20 ide, és volt még hátra 11 perc. Időt is kért a Szkopje. 

Althaussal nem lehetett mit kezdeni, négyszer egymás után betalált beállóból, így tapadt a csapata az ETO-ra, sőt ki is egyenlített, 24-24.

Groot kétségbeesve ment le kétperces büntetésre, a Szkopje ezzel nem tudott mit kezdeni egy ideig, a Győr nem vállalta el az üres kapus, egész pályás lövést.

Tomori átlövésével lett 25-24, Görbicz hetesével 26-25. Egy perccel a vége előtt szkopjei időkérés szakította félbe a játékot, majd a balszélről egyenlített. Mörknél belemenést fújtak, a maradék 30 másodperccel semmit sem tudott kezdeni a Szkopje, maradt a 26-26, hosszabbítás várt a Győrre, éppúgy, mint tavaly (amikor végül hetesekkel veszítette el a finálét a Bukarest ellen.)

A folytatás előtt inkább a Vardar tűnt elszántabbnak, egységesebbnek. Nem a támadó-, hanem a védőjátéka segítette igazán eddig.

Althaust sikerült kiszednie a játékból Martín csapatának,

Mörk átlövése, Groot szólója és Görbicz hetese háromgólos vezetést ért, Mavsar és Lekic azonban felhozta egyre a Vardart az első öt perc után a ráadásban (29-28).

A folytatásban Knedlíková növelte 30-28-ra, Lacrabere hetesből szépített. Mörk betörésével 31-29, egy perc maradt. Lacrabere hetesével megint csak egy volt a fór, de a hátralévő időben nem lőtte el a labdát a Győr passzív játéknál sem, az idő pedig letelt, 31-30-cal 2014 után újra BL-győztes a Győri Audi ETO.

Női Kézilabda Bajnokok Ligája
Final Four, döntő
Győri Audi ETO KC – Vardar Szkopje (macedón) 31–30 (15–12, 26–26, 29–28) – hosszabbítás után
Papp László Budapest Sportaréna, 12 000 néző.
Játékvezetők: Christiansen, Hansen (dánok)
Kiállítások: 12, ill. 10 perc
Hétméteresek: 3/3, ill. 5/4

Győri Audi ETO KC: Grimsbö – Bódi 2, N. MörkK 6, Groot 6, Broch 2, Amorim 3, Görbicz 7 (3). Csere: Kiss É. (kapus), Tomori 3, Knedlíková 2, Al-Gaui, Hársfalvi. Edző: Ambros Martín

Vardar Szkopje: Leynaud – Radicsevics 4, Lazovics 1, Lekics 4, Covic, Penezic 4, Mavsar 3 (1). Csere: Szuszlina, Pessoa (kapusok), Lacrabere 6 (3), Althaus 6, Herrem 2, Hmirova, A. Klikovac.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.