A polihisztor, aki európai hírűvé tette az MTK-t

Brüll Alfréd lerakta a klub alapjait, majd az úszószövetséget is vezette. Most utcát neveztek el róla.

Havasi Zsolt
2017. 06. 27. 19:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XX. század első felében a magyar és a nemzetközi sportélet meghatározó személyisége volt Brüll Alfréd. 1876-ban született polgári, zsidó család gyermekeként, és az édesapja, az ismert üzletember Brüll Ármin által megteremtett vagyon jelentős részét a hazai sportélet fejlesztésére fordította. Az MTK-nál 1903-tól alelnökként, majd 1905-től elnökként munkálkodott a zsidóságért, illetve egy széles, diszkriminációt elutasító, sportkedvelő közeg létrehozásáért.

Hamar fölismerte, a honi labdarúgásnak szüksége van külföldi tudásra: 1911-től így két éven át a skót John Tait Robertson irányította a csapatot. A klub játékstílusának alapjait lerakó tréner csak ezután érkezett. Az ír származású angol, Jimmy Hogan 1914-től 1927-ig négy év kihagyással (1921–1925) dolgozott a kék-fehéreknél. Munkájának gyümölcseként született meg az együttes játékának védjegye, amely a lapos passzokon és a technikai tudás kihasználásán alapult. Brüll jelentős anyagi támogatást adott, válogatott játékosokat igazolt, sőt 1912-ben 155 ezer koronával támogatta a Hungária körúti pálya felújítását, az ennek fejében kapott részvényeket pedig a klubnak ajándékozta. Neki köszönhető, hogy az MTK az 1920-as évekre Európa egyik legerősebb csapata lett.

Nem csak a labdarúgás terén alkotott maradandót: az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik megalkotója. Dolgozott a Sport-Világ és a Nemzeti Sport munkatársaként. Vezette a Magyar Úszószövetséget, a Magyar Birkózók Országos Szövetségét, első alelnöke volt a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a Nemzetközi Úszószövetségnek.

Kiemelkedő műveltsége, közéleti tevékenysége okán modern kori polihisztorként is lehet rá tekinteni. Az 1940-ben hozott magyar zsidótörvény végül őt is csapdába ejtette. Az MTK fennmaradásáért munkatársaival együtt lemondott pozíciójáról, ám a játékosok és az egyesület tagjai ezt nem fogadták el, inkább föloszlatták az egyesületet. Brüll Alfréd 1944-ben hunyt el bizonytalan körülmények között.

Az MTK és a VIII. kerületi önkormányzat döntése nyomán tegnaptól a korábbi Törökbecse utca az ő nevét viseli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.