Legkorábban húsz év múlva rendezhetünk olimpiát

Egyszerre dőlhet el a 2024-es és 28-as házigazda kiléte, ezzel levegőhöz jut a NOB. De mi lesz a pályázni vágyókkal?

Budapest pályázatának év eleji visszavonása után a nemzetközi színtéren is felpörögtek az események, majd június 9-én kézzelfogható közelségbe került, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi kongresszusán történelmi döntés szülessen, s a 2024-es olimpia mellett a 2028-as rendezését is kiosszák Párizsnak, illetve Los Angelesnek. A szervezet végrehajtó bizottságának javaslatára már csak a július 11–12-ei rendkívüli közgyűlésen kell a NOB-tagságnak rábólintania.

Sejthető, hogy ekkor már nem bukik el a Thomas Bach elnök által tálalt terv, így 1921 után újra megtörténhet, hogy egyszerre két olimpia házigazdájáról döntenek. Érdekesség, hogy akkor úgy lett Párizsé 1924, hogy Los Angeles is pályázott.

Ha csupán a magyar rendezési szándék irányából nézzük a kialakult helyzetet, kijelenthető, a 2024-es budapesti pályázat visszavonásával „automatikusan” 2028-tól is eleshetünk. Sőt, ha figyelembe vesszük a földrészek közötti íratlan rotációs szabályt, akkor Párizs miatt még legalább 2032-től is.

„Számunkra is rendkívül meghatározó, hogy mi fog történni, mert a Magyar Olimpiai Bizottság alapszabályában kiemelt célként jelenik meg a magyarországi olimpiarendezés támogatása. Egy viszont bizonyos:

ha tetszik, ha nem, a NOB a tulajdonosa a játékoknak, így eldöntheti, hogy miként rendelkezik vele.

Lehet olyan megállapítást tenni, hogy a pályázat eldöntését megelőzően változtatnak az eljáráson, de azt kell hogy mondjam, hogy a tulajdonos minősíti a pályázat folyamatát, és a végső döntést ennek megfelelően hozza meg. Az olimpiai chartát megvizsgálták, és mivel nincsen tiltó, illetve ezzel ellentétes szabály, a két játékok egy időben való odaítélése lehetséges” – nyilatkozta lapunknak a MOB nemzetközi igazgatója, Nagy Zsigmond.

A korábban Sydney, Athén és Peking olimpiai szervezőbizottságában is dolgozó, jelenleg a kínai város 2022-es téli rendezésén tevékenykedő sportdiplomata, Vajda László kritikusan fogalmazott:

„Ezzel lehet, hogy a NOB levegőhöz jut, de azt a kommunikációs vákuumot, amelyben ül, szerintem nem oldja meg.

Egyre többen megnyilvánulnak, nem tűnik olyan egyszerűnek és triviálisnak az ügy, mint ahogyan talán Bach elnök gondolta, hogy kiadják a két olimpiát a városoknak, aztán kész. A NOB helyszínkijelölési metodikájába egyelőre nehéz belegyömöszölni az elképzelést, ennek kapcsán több tagnak is aggálya van.”

Richard Pund, a NOB legrégebbi tagja például azt mondja, már több mint egy éve felmerült ez a lehetőség, ám a szűk körön kívüli tagságot kizárták az eddigi egyeztetésekből. Ő alapból nem értene egyet a kettős helyszínkijelöléssel, ám jelen körülmények között támogatja az ötletet. „Talán átvisz bennünket ezen a nehéz időszakon, amikor mindenki azt gondolja, annyiba kerül megrendezni egy olimpiát, mint Szocsinak 2014-ben” – nyilatkozta az Insidethegames.biz portálnak a korábbi alelnök, és hozzátette, hogy másképp kell közelíteni a pályázók felé. Ha már Szocsi előjött: a 2022-es téli olimpia esetében is csak két város között döntöttek, mégsem kapta meg a Pekinggel szembeni vesztes, Almati a 2026-os játékokat.

Elvileg minkét, eredetileg 2024-re kandidáló, s ahhoz többnyire ragaszkodó várossal egyeztetnek majd a 2028-as rendezésről is, bár

Párizs egyelőre konokul ragaszkodik 2024-hez, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának elnöke viszont szerdán üdvözölte a kettős helyszínkijelölést.

Ám az elmúlt évtizedek számos olimpiai pályázatát közelről ismerő Vajda szerint visszaüthet, hogy Párizs és Los Angeles is 2024-re ígérte a jogi és pénzügyi garanciáit. „Ezek 2028-ra konvertálása nem tűnik egyszerű dolognak, addig kormányok, polgármesterek jöhetnek-mehetnek, ki tudja, mi történik. El tudom képzelni, hogy a NOB egy extra lépcsőt is kénytelen lesz betenni, például hogy egy éven belül biztosítani kell a 2028-ra szóló garanciákat.”

Thomas Bach ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy két erős pályázóról van szó, így nem tartanak attól, hogy a 2028-as rendező életében komoly változás történne tizenegy év alatt. Azonban ezzel kizárják azokat, akik tervezték, hogy 2028-ért majd harcba szállnak. Bach ez ügyben egy német szólást említett: „Jobb egy kis madár a kezedben, mint egy nagy a tetőn.

Nekünk most két nagy madarunk van kézben, és nem látok egy kis madarat sem a tetőn.

Talán néhányan köröznek fölötte és csapnak egy kis zajt, de egy sem szállt még le. Jó lehetőség, ha mindkét madarat a kezünkben tartjuk” – fogalmazott a NOB-elnök. Tegyük hozzá: hivatalosan senkinek sem kellett volna még „leszállnia”, a pályázati időszak 2028-ra 2019-ben kezdődött volna. Egyébként a későbbiekben ennek végső szakaszát is csökkenteni kívánják kettőről egy évre, ami alacsonyabb költségvetést jelenthet a kandidálóknak.

Bach „win-win-win situation”-ről beszélt, ahol mindenki nyer, ám Nagy Zsigmond figyelmeztet: a 100 méteres síkfutás rajtjához is nyolcan állnak oda, és csak a leggyorsabb lesz győztes. „Az álmot nem szabad föladni, mi igyekszünk tovább álmodni, határozottan bízunk benne, hogy sikerülni fog. Értékes az elmúlt másfél-két év, egy olyan pályázati konstrukciót sikerült kialakítani, amely versenyképes.

Nagyon komoly ellenfelei lehettünk volna akár Los Angelesnek, akár Párizsnak,

s az Agenda 2020 reformprogram elsősorban felénk billenthette volna a mérleg nyelvét” – mondta a MOB nemzetközi igazgatója. Állítása szerint az amerikai városban alig épülne új létesítmény, így örökség szempontjából nem adna sokat, a franciák esetében pedig a biztonság szempontjából vannak aggályok.

Vajda László szerint, aki a MOB-ban Nagy Zsigmond elődje, a Budapest 2024 pályázatnak pedig a nemzetközi igazgatója volt, még nincs lefutva a meccs. „Érdekes lesz, hogy Bach elnök titkos vagy nyílt szavazást fog kérni az ügyben, mert ha titkosat, akkor

szerintem meglepetés is lehet, mivel van egy erősnek tűnő csoportosulás, amely ellenzi a javaslatot.

És teljesen mindegy, hogy 2024-re és 2028-ra is jut egy város, attól még azt meg kell szavazni, és előállhat az a helyzet, hogy a 2028-ra maradót nem fogadja el a tagság ötven százaléka plusz egy fő. Ez budapesti szemmel nézve talán egy pici reményt adhat nekünk is.”

A kettős helyszínkijelölést várhatóan lehetővé tevő július közepi közgyűlési döntésről az egyik magyar NOB-tagot is megkérdeztük. Aján Tamás szerint egy ilyen kérdést a körülményekkel együtt kell megvizsgálni. „A NOB jelenlegi helyzetében – amikor viszonylag sok ország visszalépett a rendezéstől – helyes döntésnek tartom, hogy egyszerre ítéljék oda a 2024-es és a 2028-as olimpiát.”

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 2000 óta regnáló elnöke elárulta, hogy

több potenciális rendezőtől olyan hírek érkeztek, amelyek alátámasztják, hogy nem mennének neki egy újabb pályázatnak.

„Így egy nyugalmasabb időszak következhetne a NOB-nál, amely alatt végiggondolhatják a jövőbeni rendezés kérdését” – nyilatkozta lapunknak Aján Tamás, aki hetvennyolc évesen már tiszteletbeli NOB-tagnak számít, így nem szavazhat az olimpiák helyszínéről. „Megítélésem szerint az olimpia odaítélésével kapcsolatban komoly változások lesznek, csakúgy mint a programban, ezért most ez a lélegzetvételnyi időszak hasznos is lehet a NOB-nak.”