Legkorábban húsz év múlva rendezhetünk olimpiát

Egyszerre dőlhet el a 2024-es és 28-as házigazda kiléte, ezzel levegőhöz jut a NOB. De mi lesz a pályázni vágyókkal?

Egyre többen megnyilvánulnak, nem tűnik olyan egyszerűnek és triviálisnak az ügy, mint ahogyan talán Bach elnök gondolta, hogy kiadják a két olimpiát a városoknak, aztán kész. A NOB helyszínkijelölési metodikájába egyelőre nehéz belegyömöszölni az elképzelést, ennek kapcsán több tagnak is aggálya van.”

Richard Pund, a NOB legrégebbi tagja például azt mondja, már több mint egy éve felmerült ez a lehetőség, ám a szűk körön kívüli tagságot kizárták az eddigi egyeztetésekből. Ő alapból nem értene egyet a kettős helyszínkijelöléssel, ám jelen körülmények között támogatja az ötletet. „Talán átvisz bennünket ezen a nehéz időszakon, amikor mindenki azt gondolja, annyiba kerül megrendezni egy olimpiát, mint Szocsinak 2014-ben” – nyilatkozta az Insidethegames.biz portálnak a korábbi alelnök, és hozzátette, hogy másképp kell közelíteni a pályázók felé. Ha már Szocsi előjött: a 2022-es téli olimpia esetében is csak két város között döntöttek, mégsem kapta meg a Pekinggel szembeni vesztes, Almati a 2026-os játékokat.

Elvileg minkét, eredetileg 2024-re kandidáló, s ahhoz többnyire ragaszkodó várossal egyeztetnek majd a 2028-as rendezésről is, bár

Párizs egyelőre konokul ragaszkodik 2024-hez, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának elnöke viszont szerdán üdvözölte a kettős helyszínkijelölést.

Ám az elmúlt évtizedek számos olimpiai pályázatát közelről ismerő Vajda szerint visszaüthet, hogy Párizs és Los Angeles is 2024-re ígérte a jogi és pénzügyi garanciáit. „Ezek 2028-ra konvertálása nem tűnik egyszerű dolognak, addig kormányok, polgármesterek jöhetnek-mehetnek, ki tudja, mi történik. El tudom képzelni, hogy a NOB egy extra lépcsőt is kénytelen lesz betenni, például hogy egy éven belül biztosítani kell a 2028-ra szóló garanciákat.”

Thomas Bach ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy két erős pályázóról van szó, így nem tartanak attól, hogy a 2028-as rendező életében komoly változás történne tizenegy év alatt. Azonban ezzel kizárják azokat, akik tervezték, hogy 2028-ért majd harcba szállnak. Bach ez ügyben egy német szólást említett: „Jobb egy kis madár a kezedben, mint egy nagy a tetőn.

Nekünk most két nagy madarunk van kézben, és nem látok egy kis madarat sem a tetőn.

Talán néhányan köröznek fölötte és csapnak egy kis zajt, de egy sem szállt még le. Jó lehetőség, ha mindkét madarat a kezünkben tartjuk” – fogalmazott a NOB-elnök. Tegyük hozzá: hivatalosan senkinek sem kellett volna még „leszállnia”, a pályázati időszak 2028-ra 2019-ben kezdődött volna. Egyébként a későbbiekben ennek végső szakaszát is csökkenteni kívánják kettőről egy évre, ami alacsonyabb költségvetést jelenthet a kandidálóknak.

Bach „win-win-win situation”-ről beszélt, ahol mindenki nyer, ám Nagy Zsigmond figyelmeztet: a 100 méteres síkfutás rajtjához is nyolcan állnak oda, és csak a leggyorsabb lesz győztes. „Az álmot nem szabad föladni, mi igyekszünk tovább álmodni, határozottan bízunk benne, hogy sikerülni fog. Értékes az elmúlt másfél-két év, egy olyan pályázati konstrukciót sikerült kialakítani, amely versenyképes.

Nagyon komoly ellenfelei lehettünk volna akár Los Angelesnek, akár Párizsnak,

s az Agenda 2020 reformprogram elsősorban felénk billenthette volna a mérleg nyelvét” – mondta a MOB nemzetközi igazgatója. Állítása szerint az amerikai városban alig épülne új létesítmény, így örökség szempontjából nem adna sokat, a franciák esetében pedig a biztonság szempontjából vannak aggályok.

Vajda László szerint, aki a MOB-ban Nagy Zsigmond elődje, a Budapest 2024 pályázatnak pedig a nemzetközi igazgatója volt, még nincs lefutva a meccs. „Érdekes lesz, hogy Bach elnök titkos vagy nyílt szavazást fog kérni az ügyben, mert ha titkosat, akkor

szerintem meglepetés is lehet, mivel van egy erősnek tűnő csoportosulás, amely ellenzi a javaslatot.

És teljesen mindegy, hogy 2024-re és 2028-ra is jut egy város, attól még azt meg kell szavazni, és előállhat az a helyzet, hogy a 2028-ra maradót nem fogadja el a tagság ötven százaléka plusz egy fő. Ez budapesti szemmel nézve talán egy pici reményt adhat nekünk is.”

A kettős helyszínkijelölést várhatóan lehetővé tevő július közepi közgyűlési döntésről az egyik magyar NOB-tagot is megkérdeztük. Aján Tamás szerint egy ilyen kérdést a körülményekkel együtt kell megvizsgálni. „A NOB jelenlegi helyzetében – amikor viszonylag sok ország visszalépett a rendezéstől – helyes döntésnek tartom, hogy egyszerre ítéljék oda a 2024-es és a 2028-as olimpiát.”

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 2000 óta regnáló elnöke elárulta, hogy

több potenciális rendezőtől olyan hírek érkeztek, amelyek alátámasztják, hogy nem mennének neki egy újabb pályázatnak.

„Így egy nyugalmasabb időszak következhetne a NOB-nál, amely alatt végiggondolhatják a jövőbeni rendezés kérdését” – nyilatkozta lapunknak Aján Tamás, aki hetvennyolc évesen már tiszteletbeli NOB-tagnak számít, így nem szavazhat az olimpiák helyszínéről. „Megítélésem szerint az olimpia odaítélésével kapcsolatban komoly változások lesznek, csakúgy mint a programban, ezért most ez a lélegzetvételnyi időszak hasznos is lehet a NOB-nak.”