Tavaly ősszel, miután Michel Platinit, az UEFA első számú vezetőjét „összeférhetetlenség” és „hűtlen kezelés” miatt eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől a nemzetközi szövetség etikai bizottsága, a testület új elnököt választott. A szlovén jogász, Aleksander Ceferin foglalta el az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői pozícióját, s már a beiktatása alkalmával elmondott beszédéből le lehetett szűrni, nincs ember, aki nála elkötelezettebb lenne a kis országok iránt. Athéni megválasztása előtti felszólalásában például arról beszélt, szeretné egyértelműsíteni, az UEFA irányítja az európai labdarúgást, nem pedig a pénzes klubok.
Ceferin néhány hete épp arról beszélt a Mladina című hetilapnak, fontolóra veszi, hogy a klubok között fennálló anyagi különbségek csökkentése érdekében korlátozza, a csapatok mennyit költhetnek a játékosok fizetéseire.
– A leggazdagabb klubok csak egyre gazdagodnak, a különbség pedig közöttük és a többiek között folyamatosan nő – nyilatkozta. A testület elnöke úgy véli, nem vezet sehova, hogy Európa gazdaságilag legerősebb együttesei olyan játékosokat is megvásárolnak, akikre nincs szükségük, és akik utána alig lépnek pályára. – Ha bevezetnénk a fizetési sapkát, az racionálisabb működésre késztetné a klubokat – fejtette ki Ceferin.
– Érdemes mindenekelőtt tisztázni, hogy pontosan mit is takar a fizetési sapka kifejezés – mondta a Magyar Nemzetnek az UEFA-elnök felvetésével kapcsolatban Dénes Ferenc. A sportközgazdász kiemelte, Európában már két évtizede pedzegetik a rendszer bevezetését, ám teljesen más formában gondolkodnak róla, mint az Amerikai Egyesült Államokban. – Ugyan ránézésre ugyanaz történne – folytatta gondolatmenetét a szakember –, nem engednék bizonyos összegnél többet költeni a klubokat, azonban nem mindegy, hogy mi a cél: a költségek beszorítása egy adott keret közé vagy a profit maximalizálása.
Alapvetően a fizetési sapka a tengerentúlon azt határozza meg, hogy egy csapat mennyi pénzt költhet a sportolók fizetésére a klubnál. Így a helyes szóhasználat inkább a bértömegplafon. Jogintézményként működik, célja az egyenlő versenyhelyzet megteremtése, a klubok számára pedig könnyebbé teszi a játékosok megszerzését, megtartását, emellett a tehetségek is arányosabban oszlanak el. A Major League Soccer (MLS) esetében maga a liga a tulajdonjogok birtoklója, így ez a szervezet irányítja a csapatokat, s felel a fizetésekért. Az észak-amerikai labdarúgó-bajnokság klubjai csak korlátozott számú sztárfutballistát szerződtethetnek a fizetési plafon keretein túl. Ezen játékosok bére bizonyos esetekben csak részben számít be a költségkeretbe, és egyéb kedvezményeket is kaphatnak a klubok, nekik köszönhetően.
– Az MLS működik gazdaságilag a leghatékonyabban, ott sem engedik a leggazdagabb csapatokat annyit költekezni, amennyit akarnak – summázta az amerikai helyzetet Dénes Ferenc, hozzátéve, nemcsak a felső határt, de a minimumot is meghatározzák, amit megadott időn belül el kell költeni. S ahogy mondta, Amerikában kialakult az a belső szabályozás, amely arra épül, miként lehet minél több profitot termelni iparági szinten úgy, hogy az egyénileg, csapatonként is megérje. Az UEFA első embere által felvetett gondolat Európa szemszögéből – a sportközgazdász szerint – a következőt kérdést takarja: hogyan lehet nagyjából kiegyensúlyozott költségvetés mellett a legjobb eredményt elérni? Továbbá fontos pont, hogy Ceferin ötletének megvalósulásához az európai szabályozás mellett szükség lenne országonkénti szabályozásra is.
Dénes rámutatott, az UEFA-elnök ötletének van egy olyan vetülete, miszerint bármelyik szlovén vagy épp magyar csapat felnőhet (persze idővel) a Bayern München szintjére. Ám érdemes látni, napjaink futballja egyértelműen profitorientált rendszer, tehát egy játékos oda megy, ahol magasabb fizetést kap.
Az UEFA 2013-ban vezette be a pénzügyi fair playt. A szabályozás lényege, hogy a klubok nem költhetnek többet, mint amennyi a bevételük. Ha ez mégis megtörténik, akkor szankciókkal büntetheti őket a szövetség. Hiába sújtott azonban több nagy klubot (PSG, Manchester City) is pénzbüntetéssel az UEFA, jelentős változás nem történt.
