A helyzet pikantériája, hogy a MÚSZ dokumentumaiba egyetlen illetékesként az átláthatóságért a maga eszközeivel tűzön-vízen át küzdő Tóth Istvánnak épp Sós Csaba enged betekintést, de csak szeptember 24-ig, akkori hatállyal ugyanis Sós úszószövetségi pozíciója megszűnik; mint azt korábban lapunknak elmondta, csakis szövetségi kapitányként dolgozna tovább. Tapasztalva a szeptember elsejei rendkívüli úszóközgyűlés hangulatát, meglepő lenne, ha erre nem kapna bizalmat egy összefogásra vágyó szövetségben. Ha pedig még a szavára is hallgatnak, jövő vasárnap a két olimpiai bajnok, Wladár Sándor és Czene Attila közt fog eldőlni az elnöki verseny. Előbbi a Magyar Hírlapnak adott szerdai interjújában – nevek említése nélkül – fontos törekvésének nevezte, hogy megvédje a szövetséget az „anarchistáktól”. Sportági berkeken belül mindenki tudja, kire gondolhatott elsősorban: Tóthra és a debreceni Hornyák Viktorra, Bienerth Gusztáv és korábban Gyárfás Tamás leghangosabb kritikusaira.
Ami Sós „külsős” szerződését általánosságban illeti, észszerűnek tűnne oly módon rendezni a helyzetet, hogy a szövetség legfontosabb, konkrét munkát is végző szolgálattevőit rendes bérért alkalmazzák. A baj az, hogy a Magyar Úszószövetségen belül ez a milliónyi, megoldásra váró feladat közül csak a „sokadik”, a legelső jövő vasárnap vár a háromhetes megszakítás után akkor folytatódó rendkívüli közgyűlésre: az elnökség és az ellenőrző testület felállításával, valamint új elnök megválasztásával helyre kell állítani a MÚSZ működőképességét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!