Az amerikai kosárlabdasport csaknem évszázados történelme olyan kiváló játékosokat vonultatott fel, mint Karem Abdul-Jabbar, Magic Johnson, Michael Jordan vagy épp LeBron James, mégis egy tíz éve elhunyt mesteredzőnek köszönheti talán a legtöbbet. Arnold Jacob Auerbachnak, akinek egész élete a kosárpályához kötődött, hiszen nemcsak edzőként és klubvezetőként, hanem játékosként is letette a névjegyét – bár a két világháború közti időszakban még korántsem rendelkezett olyan infrastruktúrával a sportág, mint az ötvenes évek óta a mai napig.
Oroszországból bevándorolt, zsidó szülők gyermekeként született épp száz évvel ezelőtt, 1917. szeptember 20-án Brooklynban. Vörös haja miatt korán megkapta játékostársaitól a „Red” becenevet, később keresztneveként használta. Habár tehetséges kosaras volt, már huszonévesen edzősködésbe kezdett, először középiskolai együtteseknél, majd a második világháború idején az USA haditengerészetének kosárcsapatánál.
Első profi csapata a Washington Capitols volt, ahol bevezette az úgynevezett fast breaket, vagyis a még rendezetlen védelem ellen vezetett gyors ellentámadást. Egy rövid atlantai kitérő után 1950-ben vette át a Boston Celtics irányítását, az NBA történetének legeredményesebb profi kosárlabdaklubja neki köszönheti az alapokat. Új klubjánál első húzása Chuck Cooper draftolása volt, ez pedig nemcsak a sportág, hanem az amerikai társadalom szempontjából is fontos mérföldkőnek számított, hiszen Cooper afroamerikaiként került az NBA-be. Előtte egyetlen fekete sem kapott szerepet a fehérek sportjában, de Red Auerbach eltörölte a bőrszínek közti különbségtételt. A legendás edző nem törődött kora társadalmi berögződéseivel, és tizennégy évvel később pályára állította az első, feketékből álló kezdőcsapatot.
Több játékos vált világklasszissá kezei alatt, egyik legnagyobb „találmánya” a szintén afroamerikai Bill Russell volt, aki nagyban hozzásegítette Auerbach csapatát az NBA történetének legnagyobb sikersorozatához. A Boston Celtics 1959 és 1966 között zsinórban nyolc bajnoki gyűrűt szerzett, mely azóta is egyedülálló rekord. Auerbach a csúcson adta át az edzői stafétát volt játékosának, Russellnek, aki ezzel a gesztussal a sportág első afroamerikai edzője lett.
Auerbach karrierje persze itt nem ért véget, hisz még negyven éven át, egészen haláláig a Celtics klubvezetésében dolgozott, előbb általános igazgatóként, majd alelnökként és elnökként. Az ő szakmai irányításával további hét bajnoki címet szerzett a keleti parti együttes. A sportág egyik, ha nem legjobb fehér bőrű játékosát, Larry Birdöt is Auerbach győzte meg, hogy a Bostont válassza karrierje elején.
Az év legjobb edzőjének járó díjat Auerbachról mintázták, jellegzetes szivarra gyújtásai pedig Boston városában a biztos győzelmet jelképezik. A mai napig sokan tartják emberjogi aktivistának a fekete kosarasok esélyeinek növelése miatt, de ő sosem tartotta magát hősnek. – Ez egy maszlag. Ha valaki képes megcsinálni a munkát, amit rábízok, akkor a legkevésbé sem érdekel a bőrszíne – mondta Red 1986-ban egy interjúban. Ettől függetlenül Russellék neki lehetnek hálásak, ahogy a modern kosárlabdasport is.
