Késely Ajna: Ötkor kelek, rosszul érzem magam enélkül

A versenyek során szinte sosem felhőtlen az öröme a felnőttek közé lépő, ifjúsági világ- és Európa-bajnok úszónknak.

– Megemésztette már a három nyári világversenyét? Felállt már egy sorrend önben? A korosztályos Európa-bajnokságon hat aranyérmet szerzett, a junior vb-n 1 arany, 3 ezüst.
– Hát én nagyon boldogan tértem haza az ifjúsági világbajnokságról, mert ott történelmet írtunk. Legbelül nagyon vártuk, hogy megszülessen az első ifjúsági úszó-világbajnoki aranyérem, és sikerült is. Emlékszem rá, korábban azt feleltem, hogy a másik két nyári verseny, az ifi Eb és a budapesti felnőtt világbajnokság is nagyon fontos, de összességében nagyobb volt rajtam a teher Indianapolisban, ezért is örülök jobban annak, hogy ott sikeres tudtam lenni.

– És Budapesten? Azt írta előre lezárt borítékban, hogy szeretne egy döntőt úszni, ebből aztán lett három.
– De nem volt rajtam teher. Annyi ember volt ott, köztük a szüleim is, hogy tudtam, hogy húzni fognak előre is.

– Ez az őrjítő buzdítás nem volt teher?
– Életemben először úsztam ennyi ember előtt, és igen, a szívem nagyon elvisz az elején általában is, amin külön dolgozni kell az edzőmmel. Az ifjúsági világbajnokságon is az egyik versenyszámban nagyon elvitt magával az elején egy argentin lány, aztán meg is vert. Nagyon nehéz volt tartani egy magas szintet egész nyáron, ezek a versenyek 2-3 hét szünettel követték egymást.

– Azért egy kicsit sajnálja, hogy kihagyja az Eb-t? Ki döntötte el ezt?
– Gyuri bá feltette nekem azt a kérdést, hogy szeretnék-e indulni. Őszintén azt gondolom, hogy ahogy az edzőm, úgy én sem ragaszkodtam nagyon hozzá, hogy elinduljak. Most egy olyan időszak jön, amikor az alapozásra és az edzésekre kell nagyon ráfeküdni.

Jövő nyáron is három világverseny vár rám, ebbe a két évembe egyben belegondolni is nehéz.

– Turi György arról is beszélt, hogy egy-egy „túlélt” versenyszám után észleltek önön egyfajta ürességet, annak a jelét, hogy nem szabad kiégetni. Mit láttak?
– A versenyszámok után sosem annyira felhőtlen az öröm, mert ha az ember nyer, jön ki a vízből, és azonnal megy a doppingvizsgálatra, majd a levezető úszásra, aztán pedig időben haza kell érni és enni, mert másnap is van nap. Kivételes eset az, amikor másnap nincs szám. Indianapolisban a 200 gyors volt az utolsó számom, és noha 400-on nyertem aranyat, igazából a 200-on szerzett ezüst után voltam felszabadult, utána már nem kellett semmit sem csinálnom.

Dicsőségfal

Késely Ajna 2001. szeptember 10-én született. Felnőtt Európa-bajnok és olimpiai 6. helyezett, háromszoros felnőtt világbajnoki döntős, junior világbajnok (háromszoros ezüstérmes), tízszeres ifjúsági Európa-bajnok, négyszeres felnőtt országos bajnok. A Kőbánya SC sportolója. Edzője: Turi György, Güttler Károly

– Említette, hogy jövő nyáron is triplázni fog, három nagy nemzetközi versenye lesz, edzője ezt tenisznyelvből vett példával „Grand Slamnek” hívja. Mik a tervek, mi kerül a borítékba?
– Jelenleg egyáltalán nem gondolok erre, a decemberig terjedő edzésidőszak jár a fejemben. Januárban lesznek tervek, az egyik ilyen nyilván az lesz, hogy egyéni csúcsokat döntsek. Hogy ezek az időeredmények milyen helyre elegendőek, az meg majd eldől.

– Jövőre elhagyja sikerei „színterét”, az ifjúsági korosztályt, és talán várható, hogy nem fog Európa-bajnokságonként 6 arannyal hazajönni. Készül erre valahogyan? Az elmúlt években azért ellepték az érmekben kifejezhető sikerek.
– Másfél-két év alatt azért sokat tud fejlődni az ember. Mint mondtam, én az időeredményben látszó fejlődésre koncentrálok.

Nyilván Cseh Lászlótól már nem várható el, hogy 31 évesen egyéni csúcsokat döntsön

– Persze ha – mint önkritikusan mondta – megtanul startolni
– ...én még fejlődésben vagyok.

– Milyen szerepet játszik a versenyzői létében az agykontroll?
– Most már mentális tréningnek nevezem. Napi szinten nem használom, de a lényege valahol az, hogy pozitívan gondolkodjam mindenről.

Van itt ez a kávé, ami mostanra kihűlt, mégsem bánkódom miatta, hanem azt mondom, én hidegen is szeretem a kávét.

Nyilván egy hajnali kelésnél nem tud az ember annyira pozitívan gondolkodni

– Miért? Egy napfelkelte nagyon szép!
– Igen, de emellett még az ember átgondolhatja, hogy ez a nap milyen jól fog neki sikerülni. Ha készülök egy versenyre, akkor nap mint nap elképzelem, hogy hányas pályán, mikor és hogy fogok úszni, és milyen időeredményt érek el. Elképzelem magam egy jövőbeli jelenben. Ez gyakorlás kérdése.

– Hogyan gyakorol? Biciklin ülve is lehet ilyet csinálni?
– Úgy kicsit nehéz, mert le kell menni hozzá alfába, becsukott szemmel. A mentális tréning egy igen játékos dolog, és többféle játékot lehet játszani. Az egyik ilyen a „labor”, gyerekeknél „kuckó”. Ennek az a lényege, hogy a „labor” fog nekem megoldást nyújtani a problémámra: például meg vagyok fázva, akkor bemegyek a „laborba”, és ott előveszek valamit, ami meggyógyít, és máris a gyógyulás útján vagyok. De bármi olyat el tudok képzelni, ami segít. Akár egy „tévén” is el tudom képzelni, hogy a következő versenyen mit szeretnék elérni. Látok mindent magam előtt, érzem még a víz hőmérsékletét is, és hallok. Van egy olyan fogalom is, hogy „banánhéj”: ha a gyakorlatba nem viszek bele szaglást, ízlést, hallást, mindent, akkor olyan, mintha nem csináltam volna semmit.

– Elképzel olyat is adott esetben, hogy Katie Ledecky mögött úszik három testhosszal, és nem veri meg, és ezt tudatosítja, mivel ez a reális?
– Mindent el lehet képzelni, azt is, hogy mi szerepel a verseny végén a kivetítőn. Racionálisan kell hozzáállni, azt nem képzelhetem, hogy a következő versenyen leverem Katie Ledeckyt, de olyat mindenképpen, ami megtörténhet.

– Ha már így fű alatt szóba hoztam Ledeckyt: figyeli az ő korosztályos eredményeit?
– Nem, magamra koncentrálok.

Ha Gyuri bá azt mondja, hogy „itt egy korosztályos csúcs, úgy érzem, hogy meg tudod dönteni”, akkor én hallgatok az edzőmre, és azt mondom, hogy „csináljuk meg”.

– Vegyesúszóként is elképzeli magát? A hosszú felkészülési időszakban átáll?
– Edzéseken alapjáraton eddig sem szoktam nagyon csak gyorson úszni, inkább vegyesen. A változás annyi lesz, hogy több mellúszás következik, a technikámon sokat kell javítani.

– Güttler Károly, aki Turi György keze alá dolgozik Kőbányán, ő segít ebben?
– Igen, szerda-szombati ritmusban Karcsi bával szoktam gyakorolni, de Gyuri bának is rengeteg meglátása van.

– Jut eszembe, az interneten fellelhető a videofelvétel arról az úszásáról, amikor Egerszegi Krisztina 1985-ös ifjúsági országos csúcsát megdönti 100 háton. Hogyhogy nem lett hátúszó?

– Egy gyereknél nem alakul ki még, hogy mi a fő száma. Én sem tudom még megmondani, hiába vagyok most gyorsúszó. Akkor hátúszó alkatom volt, most, serdülőként nyilván terebélyesedem is

Egerszegi Krisztina nem volt nagyon izmos, de a vékonyka testalkata tökéletesen megfelelt a hátúszásra. Nekem most nincs olyan alkatom, hogy úgy feküdjek a vízen, de vegyesúszásra még pont jó lehet.

Mellen vannak még problémák, de évek óta. Hamar beáll a lábam, nem jön össze a technika. Mások sem szeretik edzésen. Érzelmileg nincs vele különösebb bajom, de benne van az emberben, ha nem megy neki, minek csinálja.

– Melyiket tekinthetjük a legfőbb, legfontosabb számának jelenleg? Korábban a 800 gyorsra mondta azt, hogy kedvenc, az ifi vb-n viszont 400-on nyert aranyérmet.
– Szeretem a 800-at, de a 400 az, ami jobban megy. Az idei felkészülésem pedig a 400-ra volt elég. A felnőtt országos bajnokságra tavasszal hosszabb felkészülés volt, ezért még 1500-on is jól mentem. De amikor 3 hét van egy versenyre, nem lehet hosszabb távokra rendesen felkészülni.

– Egy pillanatra visszatérve még Egerszegi Krisztinához: hogy bírja, hogy a médiában folyton hozzá hasonlítgatják a fiatalon elért óriási eredményei miatt?
– Megtiszteltetés és nagyon örülök, ha ezt hallom, és jó kapcsolatban is vagyok a Krisztivel is. Általában nem szoktunk az úszásról beszélni, az olimpia előtt kérdeztem csak, hogy milyen érzések voltak benne annak idején, meg hogy mikre figyeljek.

– Mint ismert, 16 éves, az eddigi fejlődése töretlen volt, ennek a görbéje pedig meredek. Turi György nemrég azt mondta, hogy a kőbányai uszoda „egy vicc” ahhoz képest, hogy milyen eredményes sportolókat termel ki. Mit gondol, adott itt minden a további meneteléshez?

– Egy ötvenes medencének nagyon örülnénk

– Épül az új uszoda itt, teljesül a vágya!
– Hat-hét éve ebben a 33-asban úszom, nincsen semmi bajom vele. Nyilván ha kész lesz a komplexum, eldől, hogy melyik helyen fogunk edzeni, de én nagyon fogom sajnálni, ha egyszer innen el kell menni.

Az én fejlődésemhez itt minden adott. Nagyon biztos helyen vagyok itt. Sokan kérdezik, egyetemre akarok-e menni majd Amerikába, de olyan jó körben vagyok itt, hogy nehéz lenne innen elmenni.

– A kérdésben azt is kapargatnám, hogy Hosszú Katinka és az Iron Aquatics sokat beszél arról, hogy az edzés- és sporttudományos háttér nincs meg a magyar úszósport mögött, ami a feltételek javításával sokkal eredményesebb is lehetne.
– Én még azért nem érzem, mert jelenleg fejlődöm, és jó helyen vagyok. Amíg ezt érzem, addig azt fogom tudni mondani, hogy minden így a legjobb. Ha úgy érzem, hogy nincs előrelépés, nem vagyok jó helyen, új impulzusok kellenek, akkor elmegyek máshová, esetleg külföldre.

– Edzés, iskola, agykontroll, hogy néz ki Késely Ajna egy napja?
– 5-kor kelek, 6-tól tornázunk. Hétfő-szerda-péntek spinning edzés, onnan jövök át rögtön az uszodába fél 8-ra, és fél 10-ig úszom. Onnan rohanok suliba, ott vagyok 1-ig, majd külön angol fél 4-ig. Ezt követően visszajövök az uszodába 6-ig, fél 7 körül „már” otthon vagyok.

– Mennyire marad ki a barátai mindennapos életéből? Hiányzik-e több ebből, nem esik-e ki a társaságból az élsport miatt?
– Nagyon hamar kerültem fel a felnőttekhez, akkor meg is ijedtem, nem voltam együtt a többiekkel. Sajnálom, hogy vége lesz az ifjúsági kornak, nagyon jó élményekkel tekintek vissza rá, de nem úgy élem meg, hogy kiszakadtam. Úgy élem meg, hogy „tök jó lett minden”.

– Nagy könyvrajongó hírében áll. Mit fal most?
– Mindenfélét. Épp most vettem egy romantikus könyvet, előtte Stephen Kinget. De szoktam pszichológiai könyveket is olvasni.