Egy nemzet a számára fontos nagy sporteseményekkel kapcsolatban nagyjából csak az aranyérmekre emlékszik. Pedig sokszor épp nem a dobogó tetejéig vezető út bír a legértékesebb üzenettel, sokszor nem csak Himnusz alatt a kezét a mellkasán pihentető szuperhős a legnagyobb példakép. Nemzeti ünnepünk másnapján a Magyar Fair Play Bizottság azokat a sportolókat díjazta, akik nem a századmásodpercek vagy a centiméterek bajnokai, hanem egy-egy példás 2016-os cselekedetük által váltak idollá.
Harcsa Norbert (ökölvívó) – Még hetedik profi bokszmeccsének mérlegelését is beáldozta volna azért, hogy utolérjen és „lekapcsoljon” egy mobiltolvajt. Pontosabban egy zokogó kisfiúra lett figyelmes a kocsijába ülve, akivel együtt visszaszerezték a lurkó telefonját – a rendőrség segítségével. Bár a mérlegelésről késett, ebből nem lett baja Harcsának, és a mérkőzését is megnyerte.
Kovács Gábor Zsigmond (íjász) – A tavalyi soproni íjász-vb-n a versenyben élen álló tolnai sportember észlelve, hogy német vetélytársának eltörött az íja, felajánlotta, hogy lőjenek az övével mindketten, felváltva. Kovács végül győzött, a német rivális pedig második lett.
Tomka Boáz (kerékpáros) – A Tour de Debrecen bringásversenyen másfél kilométerrel a cél előtt az előtte az élen haladó kerékpáros bukását követően lelassított, és együtt gurultak be a célba, Tomka így eldobta a győzelem lehetőségét.
Sidi Péter (sportlövő) – Azok után, hogy a riói olimpián önhibáján kívüli fegyvergondjai voltak, a bolognai világkupa ráadásversenyén 5000 euróért lőtt, de a pénzt végül az orosz Szergej Kamenszkij markolhatta fel, miután Sidi jószívűen lőszert adott a kelekótya orosznak.
Telekom Veszprém (kézilabdacsapat) – Szlovéniai Bajnokok Ligája-meccséről tartott hazafelé az ősi rivális Mol–Pick Szeged csapata, amikor a csapatbusz Maribornál menthetetlenül lefulladt. Végső elkeseredésükben a kékek Veszprémbe telefonáltak, azonnal indult is a bajnok csapatbusza két sofőrrel.
Fair play elismerést kapott még: Jenes Győző (siklóernyős), Bánfi Zsombor, Németi Ádám (öttusázók), Judik Zoltán, Dallos János (kosárlabdázók), Reisz Benedek, Jani Botond (kajak-kenusok), Lőrincz Viktor (birkózó), rajtuk kívül Császári Attila (öttusázó-sportvezető), Bognár Miklós Kornél (tanár, edző), Hajdu János (kézilabdaedző), Blednik László (gyorskorcsolyaedző), Mészárosné Korényi Olga (úszóedző), Balogh Anikó (kajakos, edző), Buzgó József (öttusázó, edző, újságíró), Balogh Enikő (hosszútávfutó), Csáfordi Dénes (kosárlabdaedző, polgármester), Halmos Imre (testnevelő tanár, edző), Nagy János (birkózó, sportkönyvíró), Magas István (vízilabdázó, közgazdász), Sasvári Sándor (színművész, énekes, díjugrató) és a Fradi-suli program.
Az életműdíj az idén visszavonuló Fa Nándor hajótervező-szólóvitorlázóé, az első magyaré, aki egyedül kerülte meg vitorlással a földet Szent Jupát nevű, saját tervezésű és építésű hajójával.
