Augusztus óta háromezer új teremröplabdázót igazoltak a magyar klubok, ami az összlétszám húszszázalékos növekedését jelenti. A kiadott edzői engedélyek száma is negyven százalékkal emelkedett, a strandröpiseké másfélszeresére, a Magyar Röplabda Szövetég tagszervezeteinek száma pedig a harmadával. A hirtelen bővülés fő oka nem egy nagyszabású sportágválasztó kampány vagy egy világsikert követő érdeklődés, hanem az, hogy a taokérelmek elbírálásához szükség van a papírok rendbetételére.
Erre még legyinthetnénk is, hiszen miután a sportág nyáron bekerült a társaságiadó-kedvezményen keresztüli támogatások rendszerébe, a klubok csak elkezdtek élni a lehetőséggel a módosított törvény keretein belül. Ám intő jel, hogy egyre-másra jelennek meg külföldi játékosok is a kluboknál. Most még nem tömeges az áramlás, de félő, hogy csak a folyamat kezdetén járunk.
A női klubok esetében a címvédő Békéscsaba egy horvát, egy szlovák, egy argentin, egy szerb és egy montenegrói játékost igazolt, a Nyíregyháza még több, hat külföldivel erősítette meg keretét. A Vasas esetében öt ez a szám, a felnőtt csapatot működtető gazdasági társaság ügyvezetője, Sarlós Márton úgy fogalmazott:
„a magyar piac sajnos nagyon szűk, pedig célunk volt, hogy több magyart foglalkoztassunk.”
(Egyedi a szlovák Maria Kostelanská esete, akinek a barátja a Ferencváros kézilabdázója, és ő jelentkezett be, hogy szintén Budapesten játszhasson.)
Folytatva a sort, az Újpesthez három külföldi érkezett, és korábban is volt már egy, de a Haladás összeállításában is találunk négy légióst. Igaz, ha a tizenkét elsőosztályú női klubot nézzük, az átlag csupán kettő. (A férfi NB I-es csapatoknál pedig sok esetben csak magyarok játszanak, bár Kazincbarcikára épp nemrég futott be egy venezuelai feladó, akinek a helyére fehérorosz, szlovák, lengyel, szerb, horvát és Puerto Ricó-i jelöltet is ajánlottak a menedzserek az ügyvezető elmondása szerint.)
A külföldiek igazolása hozhat szakmai fejlődést, de ha tendenciává válik, a magyar játékosok kiszorítását hozza magával, ahogyan az elmúlt években végbement ez például a kézilabdázóknál is. Náluk már a másodosztály is hemzseg az idegenlégiósoktól, hiszen van miből megfizetni őket.
Persze nem közvetlenül a taóból, hiszen az felnőtt játékos juttatásaira nem költhető,
ám egy kis ügyeskedéssel és átcsoportosítással ez a keret is bővíthető. (Ezt pontos pénzügyi adatok nélkül is merjük állítani.)
Kovács Ferenc, a hazai szövetség elnöke (egyben Nyíregyháza fideszes polgármestere) így nyilatkozott lapunknak: – A tao az utánpótlás finanszírozását segíti, és az, hogy jó képességű, neves külföldi játékosok érkeznek,
leginkább annak szól, hogy emelkedik a magyar bajnokság színvonala.
Az elmúlt két évben már több női klub szerepelt nemzetközi kupameccseken, és a női válogatott 28 év után másodszorra is kijutott az Európa-bajnokságra.
Kíváncsian várjuk, melyik tendencia folytatódik.
