A világ nyolcadik csodájára készült ellenünk Argentína a női kézilabda-világbajnokságon. Egyetlen ellenük játszott összecsapásunkkor majdnem harminc góllal vertük őket, emellett azt is tudni kell, hogy Eduardo Peruchena lányai amatőrök. Ezt úgy kell érteni, hogy fizetnek azért, hogy hazai klubcsapatukban játsszanak, a kézilabda mellett dolgoznak.
Kovács Anna hetesével a hetedik percben még csak egyenlíteni sikerült, ehhez Janurik Kinga bravúrjai is kellettek. Kovács ott folytatta, ahol a svédek ellen abbahagyta, vasárnap büntetőből nem hibázott. Mayer góljával 5-3 volt ide, Janurik továbbra is csillogott, hetest is fogott. Viszont negyedóra sem kellett hozzá, hogy harmadik kiállításunkat kapjuk, lassan reagáltunk az ellenfél támadásaira.
A norvégok és a svédek elleni kijózanító vereség után úgy kellett a győzelem az csoportutolsó ellen, mint egy falat kenyér, ennek megfelelő fokozatra pörgött fel szép lassan a magyar válogatott. A tartalék Szucsánszki Zita ugyan kedden már a csapattal van, csak a lengyelek ellen játszathatja őt először Kim Rasmussen. A dán kapitány döntése, hogy őt is behívta, teljesen érthető, mostantól számunkra minden meccs élet-halál kérdés.
Miközben Mendozáéktól sorra vették el a bírók a labdát belemenések, lépéshibák miatt, nálunk Kisfaludy Anett egész pályáról hajigálta a gólokat a hét a hat ellen támadó argentin kapuba. A spanyolországi argentin légiósok, mint például Urban, néha megmutatták, hogy ők azért tudnak bánni a labdával, de most mi érezhettük ugyanazt, mint a norvégok ellenünk: osztálykülönbséget. Lerohanásból, felállt fal ellen, szélről, átlövésből, a beállós helyéről is rutinszerűen szereztük góljainkat, a számláló 18-7-nál állt meg a szünetben.
Idegesítő technikai hibák húzták fel a fordulás után Kim Rasmussent, így a magyar kapitány időt kért. Szöllősi-Zácsik messziről továbbra is a felső lécet borotválta, az argentinok pedig 4-2-es sorozatot produkáltak (20-11). A győzelmünk egy pillanatra sem forgott veszélyben, egyszerűen az volt a dühítő, hogy egy harmatgyenge ellenféllel szemben is elszórtuk a labdákat, vagy lerohanásban Lukács hatot lépett vele. A rivális ezeket a hibáinkat sem tudta igazából a saját javára fordítani, maradt a kilenc-tíz gólos magyar előny.
