Futballakadémiák fiatalok nélkül

A Puskás Akadémia kegyesen eltekint a húszévesnél fiatalabb játékosok bajnoki szerepeltetésétől. Körkép a fura valóságról.

A megfogalmazás miatt úgy tűnhet, hogy az MLSZ által 2015-ben hozott fiatalszabály az első és a másodosztályban szereplő csapatok számára is kötelező előírás. De ez féligazság, hiszen csak az utóbbi bajnokságra vonatkozik. Míg a Merkantil Bank-ligában, azaz az NB II-ben szereplő együtteseknél a 2017–18-as szezonban egy 1997-es és egy 1998-as születésű játékosnak is mindvégig pályán kell lennie, addig az OTP Bank Ligában már más a helyzet: nincs kötelezővé téve 1997. január 1. után született játékos szerepeltetése – amennyiben mégis szerepel ilyen labdarúgó, akkor a szövetség pénzzel jutalmazza az adott klubot. Így lesz tehát az élvonalban a szabályból pénzzel ösztönzött ajánlás.

A rendszer többször módosult már, legutóbb ez év márciusában. Akkor a Magyar Labdarúgó Szövetség első embere, Csányi Sándor jelezte, „amennyiben egy NB I-ben szereplő csapat betartja a fiatal játékosokra vonatkozó szabályozást, illetve vállalja, hogy 33 mérkőzésből legalább 25 alkalommal a csapatában nem szerepel háromnál több külföldi, akkor egy-egy bajnoki meccs után mintegy 10 millió forinttal számolhat”. Az elképzelés stratégiai jellegét jól mutatja, hogy a fent említett összeg magasabb a mérkőzés megnyerése vagy a bajnoki helyezés után járó juttatásnál.

Persze a szövetség és a klubok elképzelései nem mindig esnek egybe. Ez a fiatalszabály esetében is így van, elég kiemelni a bajnokság nyolcadik helyén álló Puskás Akadémiát. A társasági adó milliárdjaival legjobban teletömött, nevében utánpótlás-nevelő klub kegyesen legyint ifjoncaira: a 2017–18-as szezon őszi felvonásában az Utánpótlássport.hu adatsora szerint mindössze 26 percet biztosított számukra – ez a kevéske is annak a Sallai Rolandnak jutott, aki ahogy visszajött Felcsútra, úgy ment is tovább Ciprusra, az APOEL-hez. Hogy ez mennyire nevetségesen alacsony adat, arra talán két tényező mutat rá: egyrészt még a bajnoki címért küzdő Videoton és Ferencváros is jóval több lehetőséget adott – 170, illetve 404 percet – fiataljainak, másrészt a Budapest Honvéd az ifjoncait játszatva, 1745 perces mutatóval, négy pozícióval előrébb áll jelenleg az NB I-es tabellán, mint a Puskás. Az már csak hab a tortán, hogy augusztusban Pintér Attila, a PAFC vezetőedző még arról panaszkodott, miért nem küldhet pályára több légióst.

De visszatérve Felcsútról a valóságba, és ezzel együtt kiemelve a fent említett kispesti csapatot: a klub tulajdonosa, George F. Hemingway korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, ő nem azért játszat rengeteg fiatalt, mert az MLSZ erre ösztönzi, hanem azért, mert van egy akadémiája, amelyet ezért tart. Azt már csak csendben érdemes megjegyezni, a Honvéd saját nevelésű játékosaival nyert az előző kiírásban bajnoki címet.

Amennyiben azonban a klubvezetők elvárása a kiindulópont, akkor érhetővé válik: nincs feltétlenül idő a kísérletezésre, az eredmény az elsődleges. „Most nem az a kérdés, hogy fiatal vagy öreg, tapasztalt vagy nem tapasztalt a kezdő játékos, hanem hogy nyerjen a csapat. Ennek alárendelünk mindent. Mindenkinek egy a célja, a bennmaradás” – nyilatkozta korábban a Csakfoci.hunak Michal Hipp, aki annak a Haladásnak a vezetőedzője, amely 2703 perccel magasan a legtöbb, fiatalok által játékkal töltött időt felmutató együttes.

A labdarúgásban dolgozó szakemberek véleményét összegezve elmondható, többen a hullámzó teljesítményt említették problémaként. A korábbi újpesti labdarúgó, Véber György a Didi Sportnak sarkosabban fogalmazott a fiatalok szerepléséről: „Ez abnormális előírás. Nem így kellene beépíteni őket, inkább ki kellene vívniuk maguknak, de ez van, úgyhogy erre is nagyon kell figyelni.”

Az pedig már a szabályozás, ajánlás következménye, hogy a fiatalok irracionálisan magas bérigényekkel állnak elő.