1984-ben 81 nappal a nyári játékok előtt közölte a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Nemzeti Olimpiai Bizottsága, hogy sportolóik nem utaznak Los Angelesbe. Kedden még kevesebbel, 66 nappal az aktuális ötkarikás esemény, a február 9-én kezdődő téli olimpia előtt ismét reálisnak tűnt, hogy a teljes orosz kontingens távol maradjon: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Lausanne-ban arról tárgyalt, hogy az államilag támogatott doppingrendszer miatt engedje-e indulni őket. Erről már csak amiatt is dönteni kellett, mert az Orosz Doppingellenes Ügynökség (Ruszada) jelenleg fel van függesztve, így minden verseny előtt szükséges egy zöld lámpa a rendezőtől.
A tét óriási volt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság tavalyi jelentését – amely szerint 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el – újabb dokumentum követte. Az etikai bizottságot vezető, svájci Samuel Schmid irányításával készült munka az utóbbi 15 hónap fejleményeit összegezte harminc oldalban, ennek ismertetése után határoztak. A kérdés gyakorlatilag úgy szólt: minden orosz versenyzőt kizárnak, semleges színekben indulhatnak egyesek, vagy – miként tavaly a nyári olimpia előtt is történt – a nemzetközi sportági szövetségekre bízzák a kérdést.
A döntés hivatalosan a NOB tizennégy tagú végrehajtó bizottságának a kezében volt, bár sejthető, hogy a lényeg ennél is magasabb szinten dőlt el. A Kreml már délelőtt kiadott egy közleményt, amelyben úgy fogalmaztak, elkötelezettek az olimpiai eszme mellett. Az orosz küldöttségnek a Schmid-jelentés kézhezvétele után húsz perce volt arra, hogy felkészüljenek a reakciójukra, amelyben szerepet kapott a 18 éves Jevgenyija Medvegyeva is.
A 2014-es olimpián nem indult, de azóta kétszer világbajnokságot nyert műkorcsolyázó megjelenésével a lelkekre próbált hatni: ő a botrányokat lefedő időszakban még messze volt a tűztől, így nem lehet érintett, ami jelzi, hogy a kollektív eltiltás nem lenne igazságos. Más, szintén nem doppingérzékeny sportágak nemzetközi szövetségei, a szánkósoké és a jégkorongozóké már korábban jelezték aggodalmukat, a hokisok konkrétan úgy fogalmaztak, hogy az oroszok kizárásával az egész sportág jövője veszélybe kerülne – mi tesszük hozzá: már csak azért is, mert a NHL-es játékosok, tehát a legnagyobb sztárok biztosan nem lesznek ott Phjongcshangban. Ám tény: az elmúlt hetekben, bizonyára tudatos időzítéssel, huszonöt érintett orosz versenyzőt – bobost, szkeletonost, sífutót, gyorskorcsolyázót és sílövőt –, köztük a 2014-es olimpia tizenegy érmesét eltiltották.
A végrehajtó bizottság végül köztes megoldással élt: felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot (OKR), de
meghívásos alapon a bizonyítottan tiszta sportolóik – és akár csapataik is – részt vehetnek a játékokon a NOB zászlaja alatt,
orosz olimpiai sportolók csapatnévvel, győzelmük esetén az olimpiai himnuszt játsszák le. (Hasonlóra esetükben 1992-ben került utoljára sor, amikor a Szovjetunió felbomlása után a Független Államok Közössége sportolói Egyesített Csapat néven szerepeltek.) Kitiltották Phjongcshangból Alexander Zsukov a OKR-elnököt és Vitalij Mutko sportminiszter-miniszterelnök-helyettest is.
Thomas Bach NOB-elnök elmondta, egy kártékony időszak végére érhetnek, s ez katalizátorként hathat egy még hatékonyabb antidopping-rendszer kiépítésére, a WADA vezetésével. „Egykori sportolóként rendkívül sajnálok minden tiszta versenyzőt, akit érintett ez a manipuláció” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. Egy kérdésre elmondta: Rio előtt a moszkvai laboratóriummal volt gond, a mostani döntéskor pedig a szocsi játékoké szolgáltatta az elsődleges problémát.
Ha már 1984-gyel indítottunk: Bach nem tart attól, hogy az oroszok válaszként nem engednék el tiszta sportolóikat sem az olimpiára, de a Kreml szóvivője már hétfőn úgy válaszolt egy kérdésre, hogy nem lesz bojkott, ha a kialakulthoz hasonló döntés születik.
