„Nincs az úszósportban olyan versenyző vagy edző, Hosszú Katinkát kivéve, aki ne hívott volna fel” – állítja Kiss László a tavaly tavasszal kirobbant botránya utáni időszakról. Az úszók korábbi szövetségi kapitányáról akkor kiderült, hogy 1961-ben, 21 évesen csoportos nemi erőszakban vett részt, ami miatt 21 hónapot ült börtönben.
2016. április 7-i lemondása után most nyilatkozott először nagyobb terjedelemben, a napokban megjelent Sportsorsok című interjúkötet egyik alanyaként. Ebben elmondja többek között, hogy Hosszú Katinkát mindig is támogatta, semmi rosszat nem tett ellene. „Az ő viselkedése velem szemben teljességgel érthetetlen. Különösen, amikor az apukája is felhívott, és azt mondta, hogy Katinka szeret engem. Hát mi lenne, ha nem szeretne?”
Kiss azt állítja: az ő közbenjárására utazhatott ki Hosszúval a 2012-es londoni olimpiára a magyar edzői papírokkal nem rendelkező párja, Shane Tusup. Aztán utal arra is, hogy a szövetségi kapitány és a mára háromszoros ötkarikás bajnok versenyzője közti kommunikációt megszüntető, elmérgesedett viszonyuk mögött alapvetően ő áll.
„Talán nyomasztja, hogy végül is, akár tetszik, akár nem, edzőként hat olimpiai aranyérmem van, kettő pedig kapitányként”
– mondja Tusupról fellengzősen Kiss, aki szerint korábban nagyon sokat segített nekik. „A Komjádi-uszodában a hátúszótechnikáját javítgattam. Akkor Katinka megpuszilt, Shane megölelt, három héttel később pedig nem akartak szóba állni velem. Illetve Katinka akkor elindult felém, de Shane Tusup azt mondta: No! És akkor ő hátat fordított.”
Az általa elmondottak alapján az ügy tavalyi nyilvánosságra kerülése után Kiss Lászlót inkább csak a közvélemény ítélte el.
„Nagyon sok nagynevű újságíró és tévés van, hadd ne mondjak neveket, akik mellém álltak, és mind a mai napig nagyon sokszor fölhívnak, és beszélünk. Úgy jobboldalról, mint baloldalról.”
Jólesett neki, hogy hívták, hogy legyen ott személyesen a nyári úszóvébén. „Mind a Nemzetközi Úszószövetség, mind a Magyar Úszószövetség részéről kaptam meghívást. Wladár Sándor, aki akkor még csak elnökségi tag volt (szeptember óta elnök – a szerk.), fölhívott, hogy ki akarok-e menni és hány jegyet adhat. De nem mentem ki.”
Az ok: „El akartam kerülni, hogy bármi is rólam szóljon.” (Amúgy ugyanezért, hogy a sajtó figyelme ne rávetüljön, nem volt ott Szabó Tímea könyvének bemutatóján sem.) Ám így is hozzátett a vizes vb sikeréhez: „Tény és való, hogy Egerszegi Krisztinával (akit edzőként öt olimpiai bajnoki címig vezetett – a szerk.) sokat beszéltem,
én buzdítottam, hogy a megnyitóval kapcsolatos szereplést vállalja el. Mindennapos kapcsolatban voltunk.”
Kiss Lászlónak a riói lett volna a tizedik olimpiája edzőként, illetve szövetségi kapitányként. Büszke arra, hogy Gyárfás Tamással, a korábbi elnökkel és Szabó Tündével, az akkori főtitkárral, a mai sportállamtitkárral létrehozták a Jövő bajnokai programot, amely szerinte az idén nyári kiváló ifjúsági eredményeihez vezetett (az Eb-n 21, a vb-n 16 magyar érmes helyezés született).
A 76 éves Kiss László élvezi a nyugdíjas életet, úszik, horgászik, az unokáival foglalkozik, és állítása szerint csak a szépre emlékszik. Tegyük hozzá: azt most sem tudtuk meg, a megerőszakolási ügy kirobbanása után két nappal miért állította közleményben, hogy koholt vádakról, koncepciós perről van szó, és a cselekményt soha nem követte el, vagy hogy miért mondta Gyárfás Tamás: az áldozat, aki később megszólalt, már nem él. De azt is hozzátehetjük: Kiss László érdemei a magyar úszósportban elvitathatatlanok.
