Ha egy hét múlva, február 9-én 12 és 14 óra között bekapcsolja az M4-et vagy az Eurosportot, és belepillant a téli olimpia nyitóünnepségébe, várhatóan derűt sugárzó szervezőket és NOB-funkcionáriusokat, valamint didergő nézőket fog látni – de félő, hogy a felvonuló sportolók is az utóbbi kategóriába esnek majd. A 700 méteren fekvő olimpiai stadion környékén ugyanis a korábbi évek átlaghőmérséklete alapján a legjobb esetben is 0 fok várható, de inkább –10-15.
„Nagyon hideg lesz, úgyhogy ne felejtsenek hozni a test felmelegítésére alkalmas eszközöket” – áll az olimpia hivatalos honlapján, bár a szervezők is
adnak majd minden nézőnek takarót, párnát, sapkát, kéz- és lábmelegítőt,
de még esőkabátot is. Aki pedig nagyon fázik majd, bemenekülhet a 18 fűtött melegedő valamelyikébe. A 35 ezer fő befogadására alkalmas, ötszög alakú, nyitott stadiont csak azért húzták fel, hogy a nyitó- és a záróeseménynek otthont adjon, a versenyek további tizenkét helyszínen zajlanak majd Phjongcshangban.
Azazhogy nem is (csak) ott. Phjongcshang alapvetően egy megye neve Kangvon tartományban, amely a Koreai-félsziget keleti felén helyezkedik el, bő 150 kilométerre a fővárostól, a legtöbb szálláslehetőséget adó Szöultól. A téli olimpia miatt meghosszabbított gyorsvasútpályával, amelyen óránként 250 kilométeres sebességgel is haladnak a járgányok, ez a távolság másfél óra alatt áthidalható, a Magyar Nemzet leendő helyszíni tudósítója is ezt a megoldást választja majd.
Ám még csak nem is Phjongcshang megye 1400 négyzet-kilométeres területén lesz az összes verseny, ide csupán a magas hegyeket (és havat) igénylő sportágak megméretéseit tették, valamennyi „jeges” esemény az óceánparti nagyvárosban, a fél Debrecent felölelő lakosságú Kangnungban lesz. Itt egy külön olimpiai falut is felhúztak, ahová csütörtökön az elsők között költöztek be a magyar gyorskorcsolyázók.
Ebből is kitűnik:
a mi szempontunkból sokkal inkább Kangnungban lesz az olimpia,
a rövid pályás gyorskorcsolyaversenyek (a műkorcsolyával egyetemben) a legtöbb néző, 12 ezer fő befogadására képes jégarénában zajlanak majd, amely szomszédja a curling-, a gyorskorcsolya- és az egyik hokicsarnoknak. Ezeken kívül csak a sífutás, a biatlon és a síugrás helyszínei lesznek egymás mellett (Alpensia olimpiai központ).
Igazán ötletes megoldás, hogy a síugrók sáncát egy labdarúgó-stadion mellé építették, amelynek egyik rövid oldala nyitott, s így a hófödte gyepen landolhatnak majd a sportolók. A sífutás helyszíne pedig nyaranta golfpályaként szolgál. Azért akad kevésbé természetbarát példa is: az alpesi síelők gyorsasági versenyeit lebonyolító
Csongszon központ pályáit 58 ezer fa kivágása árán építették,
ami miatt 78 hektárt hirtelen feloldottak a környezetvédelmi oltalom alól.
Szembetűnő különbség ugyanakkor, hogy míg a koreaiak 10, négy éve az oroszok 51 milliárd dollárból hozták ki a létesítményeket. Ám a jegyértékesítési ráta nem túl fényes: 74 százalékát adták el a belépőknek egy héttel az első esemény előtt, 278 ezer nézőnek tudnának még helyet adni, s hiába a beígért takaró, egyelőre a megnyitóünnepségre is kapható még belépő.
