Miért öregedünk gyorsabban, mint régen? És mit tehetünk ellene?

Világszerte gyorsabban öregednek az emberek, és olyan betegségek áldozataivá válnak, amelyek korábban jellemzően csak az időseket sújtották. De némileg visszafordíthatjuk az idő kerekét.

Forrás: Shutterstock

Az elmúlt néhány évben tudósok aggasztó tendenciát fedeztek fel: az 1965 után születettek biológiailag gyorsabban öregednek, mint az egy évtizeddel korábban születettek, és az olyan betegségek, amelyeket egykor az idősek csapásának tartottak, egyre gyakoribbak a fiatalabbak körében.

„Nő a rákos megbetegedések száma a fiataloknál, a 40 év alattiaknál mind gyakoribb a szívroham és a cukorbetegség” – mondja Paulina Correa-Burrows, a santiagói Chilei Egyetem szociálepidemiológusa a NewScientistnek. „Miért? Mert gyorsabban öregszünk.”

Ami részben elkerülhetetlen, részben viszont módosítható. Mit tehetünk, hogy biológiai és kronológiai életkorunkat összhangban tartsuk?

Az öregedés sebességének mérésére a legjobb módszer a biológiai kor mérése, amit néhány hónap, vagy év múltán megismételnek. Antonello Lorenzini, a Bolognai Egyetem munkatársa szerint a legelfogadottabb eszközök az úgynevezett epigenetikus órák, amelyek a DNS módosulásait vizsgálják. Ezek nagyjából megmutatják, ki öregszik gyorsabban vagy lassabban.

Sokan biológiailag 10 évvel, vagy még többel fiatalabbak vagy idősebbek naptári koruknál.

A kronológiai életkor – hogy valaki naptár szerint hány évet élt le – nem mindig mutatja meg, ki, hol tart az öregedésben: valójában ez nagyon is eltérhet.

Fotó: Shutterstock

Az első felismerés, miszerint gyorsul a biológiai öregedés, az elhízáskutatás világából származik. 2016-ban a madridi Nemzeti Kardiovaszkuláris Kutatóközpont kutatói Beatriz Gálvez vezetésével kimutatták, hogy az elhízás biológiai hatásai milyen jelentős átfedésben vannak az öregedéssel. Mindkettőt a zsírszövet diszfunkciója jellemzi, ami anyagcserezavarokhoz, széles körű gyulladáshoz és több szerv, köztük a vesék, a csontok, a szív- és az érrendszer károsodásához vezet.

Az elhízás hatásai

Ezeket a hatásokat általában közvetlenül magának az elhízásnak tulajdonítják. Gálvez azonban arra volt kíváncsi, hogy mennyire direkt az oksági viszony. Megalkotta az „adipaging” kifejezést a hipotézisre, hogy „az elhízott felnőttek nagyrészt idő előtt megöregednek”.

Néhány évvel később Lorenzini és kollégái átvették a gondolatot és egy nagy hatású, 2013-as kutatási cikkből, Az öregedés jeleiből kiindulva kilenc molekuláris jellemzőt írtak le mint az életkorral összefüggő betegségek sejtszintű okozóit.

Lorenzini ezeket az elhízás következményeivel hasonlította össze, és erős párhuzamosságokat talált. Mind az elhízás, mind az öregedés kiegyensúlyozatlan tápanyag-érzékeléshez, megváltozott sejtek közötti kommunikációhoz, fehérje-anyagcsere zavarokhoz, a sejtek energiatermelő mitokondriumainak diszfunkciójához és a sejtek öregedéséhez vezet.

Ha felgyorsítjuk az öregedést, mindent felgyorsítunk – fogalmazott:

A 40 év felett elhízással küzdő emberek várható élettartama férfiaknál hat, nőknél hét évvel csökken.

Mérték, hogy az elhízott emberek biológiai órája valóban gyorsabban ketyeg-e. 2017-ben például a finnországi Tampere Egyetem kutatócsapata újraelemezte egy 183 főből álló csoport archivált vérmintáit, amelyeket 25 év különbséggel vettek tőlük: tinédzserként, fiatal felnőttkorban, majd középkorukban. A résztvevők testtömegindexét (BMI) a mintavételkor rögzítették, így a kutatók tudták, hogy közülük melyikük vált elhízottá.

Ahogy az várható volt, sokan biológiailag többet öregedtek, mint kronológiailag, némelyikük több mint 10 évvel. Azoknál, akik karcsúak maradtak, kisebb volt az eltérés.

Egy hasonló, 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó nőkön végzett tanulmány szintén kimutatta, hogy a magasabb BMI magasabb biológiai életkorral járt együtt. Egy másik tanulmány felfedezte, hogy a megnövekedett biológiai életkor összefüggésben áll az elhízás különböző mutatóival – BMI, derék-csípő arány és derékkörfogat – a 35 és 75 év közötti nőknél. Akiknek a BMI-je 35 vagy annál magasabb volt, átlagosan 3,15 évvel voltak biológiailag idősebbek, mint az azonos kronológiai korú, egészséges testsúlyú nők.

Ok és okozat

Ezen tanulmányok egyike sem bizonyította azonban az oksági viszony irányát. Lehetséges, hogy az elhízás felgyorsítja a biológiai öregedést, de az sincs kizárva, hogy a biológiai életkor növekedése vezet valahogy elhízáshoz, feltételezték.

Tavaly pekingi kutatók szétválasztották ezeket a lehetőségeket. Újraelemezték több tízezer olyan ember adatait, akik egy korábbi tanulmányban vettek részt. Egy statisztikai módszer alkalmazásával, amely képes jelezni az oksági viszony irányát, a kutatók kimutatták, hogy az elhízás minden kétséget kizáróan átlagosan körülbelül három évvel gyorsabb öregedést okoz.

Correa-Burrows és kollégái laboratóriuma a Chilei Egyetemen ennél is aggasztóbb adatokat talált: az elhízottak biológiailag idősebbek kronológiai életkoruknál: átlagosan 4,2 év vesztést mutattak ki a serdülőkor óta elhízottak, és 4,7 évet a gyermekkoruk óta elhízottak csoportjában.

A rákfaktor

Tavaly Paige Green, az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének kutatója mutatott rá, hogy a gyermekkori rákot túlélők idő előtt öregednek.

„A rákot régebben csak az öregek betegségének tekintették” – mondja Jennifer Guida független kutató, korábban Green kollégája a NewScientistnek. „Manapság már a 30-as éveikben járóknál diagnosztizálnak vastagbélrákot, a 30-as éveikben pedig mellrákot. Miért van ez? Talán az öregedés egyes folyamatai korábban hatnak, felgyorsítják az öregedést, ami aztán korai rákot okoz.”

Ruiyi Tian, a Missouri állambeli St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa kollégáival 150 000 ember adatait vizsgálta a gyorsuló öregedés jeleit keresve. A résztvevők 37 és 54 év közöttiek voltak a vérvétel időpontjában. Biológiai koruk mérése kimutatta, hogy a korosztály fiatalabb, 1965 után született tagjai 17 százalékkal nagyobb valószínűséggel mutatták a felgyorsuló öregedés jeleit, mint az idősebb, 1950 és 1954 között születettek. A kutatók azt is megállapították, hogy a fokozódó öregedés növeli a tüdő-, a gyomor-bél traktus- és a méh korai rákos megbetegedéseinek kockázatát. Tian:

Egyre több bizonyíték van rá, hogy a fiatalabb generációk gyorsabban öregednek.

Fotó: Shutterstock

Úgy tűnik, egy olyan világot teremtettünk, amely nemcsak az elhízást segíti elő, hanem öregít is minket.

A fiatalok gyorsabb öregedésének fő oka az elhízás. „A kárt a nyugati típusú étrend okozza” – mondja Guida. Az 5 és 19 év közötti korosztály elhízási aránya 1000 százalékkal nőtt 1975 és 2022 között az Elhízástudományi Világszövetség szerint, és a túlsúlyos gyermekek általában felnőttként is elhízottak maradnak.

Mi okozza a gyors öregedést?

Nem az elhízás az egyetlen bűnös. „Bármi, ami növeli a stresszel kapcsolatos hormonok, különösen a kortizol szintjét, káros hatással van a biológiai öregedési ütemre” – mondja Correa-Burrows. „A szennyezésnek is van ilyen hatása. A kora gyermekkori bajoknak is. A traumának is.”

Guida szerint az emberek ma kevesebbet mozognak, mint régen. „Ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, és így rövidítik meg az életet.”

A biológiai óra visszatekerése

Hogyan kerülhető el az idő előtti öregedés? „Sok múlik az életmódon” – mondja Guida. „A testmozgás valószínűleg a legfontosabb, amit csak tehetünk az öregedés lassításáért. Tudjuk, hogy a kalóriamegvonás is működik, de azt nem tudja mindenki megvalósítani. Az alvás nagyszerű módja a regenerálódásnak. És kerülni kell az alkoholt és a dohányzást.”

Vélhetően gyógyszerek is segíthetnek. A 2-es típusú cukorbetegség sztárgyógyszere, az Ozempic bizonyára lassítja az öregedés ütemét is, egy másik tanulmány pedig megállapította, hogy ez a gyógyszercsalád az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát is csökkenti. De még nem ismerik eléggé a gyógyszer hosszú távú hatásait ahhoz, hogy öregedésgátló stratégiaként ajánlhassák, mondja Correa-Burrows.