Mivel a tavasz a csapatsportok bajnokságainak legfontosabb időszaka, érdemes visszakanyarodnunk ahhoz a februári TF-es konferenciához, amely egyebek között a labdarúgás és a kosárlabda változását, fejlődését mutatta be. Nem véletlenül választottuk most ezt a két csapatsportot.
Az Aranycsapat éppúgy visszatámadt, mint a későbbi a Barcelona – a többi között ezzel lepte meg a hallgatóságot Prukner László, alias „Tanár úr”. Arról is beszélt, a sportág evolúciója gyakran önmagába tér vissza, kőbe vésett szabályai miatt amúgy is lassan változik. És mi még így sem nagyon tartjuk a lépést. A Ferencváros egykori trénere elmondta, 2005-ös tanulmányútja során a Milannál már azt látta, hogy tizennyolc tagú stáb dolgozik a csapat mellett, míg ma a magyar labdarúgás még mindig ott tart, hogy sok helyen van edző és legfeljebb egy pályaedző. (Pedig a pénz hiányára itt aligha lehet hivatkozni.)
– Még mindig nem edzői csapatban gondolkodunk itthon, egyetlen szakember képtelen a sok statisztikát feldolgozni – hívta fel a figyelmet Prukner. Szavaiból kiderült, más téren utánozni próbáljuk a divatot.
– Mi mindig majmolunk egy stílust, azét, aki éppen vb-t vagy Eb-t nyert. De ezt csak két-három évig tesszük, egyetlen képzési programot sem viszünk végig, tizenkét-tizenöt éven át, így pedig sosem lépünk előre.
A magyar labdarúgásban a fiatalszabály ellentmondásokat szült, lapunkban már többen is feltárták, miért. Az U20-as játékosok közül sokan elkényelmesedtek, irreális fizetési igényekkel lépnek fel, huszonévesen viszont már kevesen állják meg a helyüket, ezért nem is kellenek. (Az NB II-ben kötelező két húsz éven aluli futballistát szerepeltetni, az NB I-es klubokat pedig anyagilag ösztönzik a tizenévesek szerepeltetésére.) A kosárlabda más világ. A női NB I-ben legalább egy félidőt kell játszatni legalább egy tinédzsert, de itt a fiatalok ezzel nem élnek vissza.
– Megnőtt az U20-as kosarasok értéke és felelőssége. Ezt ők is tudják – mondta egykori világklasszisunk, a BEAC edzőjeként is dolgozó Balogh Judit.
A Magyar Nemzetnek később arról beszélt: ma van egy kiváló tizenéves generációnk, amelynek tagjai azért akarnak jobbak lenni, hogy tovább tudjanak lépni. Felfogják, hogy máskülönben nem kellenek majd senkinek, miután kinőnek a korosztályukból. Közülük a legjobbak már a válogatottban játszanak, sőt kulcsemberekké váltak. A válogatott pedig gyakorlatilag már ott van a 2019-es Eb-n.
