„Ezt annál is könnyebb volt megértenem, mert odahaza Szerbiában a klubok konkrétan ebből élnek, elemi érdekük, hogy piacképes labdarúgókat neveljenek, akiket aztán áruba bocsátanak. Roderick Duchatelet-vel ideális a kapcsolatom, minden edzőnek ilyen főnököt kívánok, annak ellenére, hogy egyszer, évekkel ezelőtt, felmerült a menesztésem. Fantasztikus, mennyire megértő. Amikor Enis Bardhit meg akarták venni 2017 júliusában, sokkal jobb ajánlatai is voltak Kínából és Oroszországból, mint az a másfél millió euró, amennyit a Levante kínált érte. De ő azt mondta nekem: »Mester, én inkább kevesebb pénzért játszom a spanyol ligában, ahol a Barcelona és a Real Madrid ellen mutathatom meg, mit tudok, mint milliókért az isten háta mögött.« És ezt Duchatelet is megértette, pedig akkor anyagilag jobban járt volna, ha Kínába adja el Bardhit. Csakhogy idővel kiderült, mégis ez volt a jó megoldás. Bardhi remekel a Levantében, az Újpestnek tartós kapcsolata alakult ki a spanyolokkal, s jelen pillanatban jó esélyünk van arra, hogy másokat is értékesítsünk a spanyol piacon!”
A legszebb az egészben, hogy olyan klasszisok eladása után, mint Diagne, Bardhi, Asmir Suljic, is bronzérmes helyen áll a csapat.
„Álmaimban sokszor előfordul, hogy bajnokok vagyunk. Olyankor, amikor felébredek, mindig libabőrös vagyok. Azért dolgozom, hogy ezt az érzést átélhessem. Egyszer már átéltem, 2010-ben, amikor a Rudar Pljevljával montenegrói bajnokságot nyertünk. Valami azt súgja, Újpesten is lehet még hasonló élményben részem.”
Ha ez megvalósulna – persze inkább csak jövőre –, az legalább akkora szenzáció lenne, mint a Honvéd két évvel ezelőtti bajnoki címe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!