Erősítés érkezhet a Délvidékről

Az utóbbi évek legizgalmasabb országos úszóbajnoksága fejeződött be szombaton Debrecenben. Lehet itt emlegetni a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának a dobogó harmadik fokára csúszását egyik főszámában, 200 méter pillangón, Cseh László kiszorulását ugyanezen férfitáv vb-indulói közül, esetleg Kozma Dominik pazar győzelmét és idejét 200 gyorson, azonban mégiscsak a két délvidéki srác, a mellúszó Szilágyi Csaba és a pillangózó Szabó Szebasztián szédületes eredményei miatt lesz emlékezetes a viadal. Amelyeknek az utóélete legalább annyira mozgalmasnak ígérkezik, mint a megszületése.

A magyar zászló akár állásfoglalásként is értelmezhető Szabó úszósapkáján Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Rögzítsük gyorsan a tényeket: Szilágyi Csaba az 50 és a 100 méteres mellúszást is országos csúccsal és a világ idei második legjobb eredményével nyerte, Szabó Szebasztián pedig a két rövidebb pillangózószámot húzta be, 50-en az aktuális világranglista második, 100-on az első helyére beérkezve! Utóbbi fiatalember ráadásul az összes magyar pillangózó-világklasszist – a 100-on vb-ezüstérmes Milák Kristófot, továbbá Cseh Lászlót és Kenderesi Tamást – is a vert mezőnybe utasította, s jelen állás szerint Cseht kiszoríthatja 100-on a vb-indulók közül. Amennyiben Szabó – és persze Szilágyi – színeinkben tud indulni a júliusi kvangdzsui világbajnokságon.

És ezzel elérkeztünk a „Szebasztián-jelenség” lényegéhez. Tudniillik miközben az ember azt gondolná, hogy az egész magyar úszósport örömmámorban lubickol, Szabóék látványos berobbanása sokkolta a közeget. Hogyisne, amikor a zentai óriás színre lépése felrúgta a megcsontosodott honi erőviszonyokat.

A délvidéki fiúk hazánkba csábítása Bán Sándor érdeme. A veterán hódmezővásárhelyi úszóedző annak idején Risztov Éva felfedezője volt, később dolgozott Dél-Afrikában, s hosszú ideig Újvidéken is, ahol az óbecsei születésű Szilágyi a szárnyait nála bontogatta jó tíz évvel ezelőtt.

– A délvidéki úszósport fellegvára Újvidék, később a Csabánál hat évvel fiatalabb Szebasztián is oda került. Szebasztián élettörténete különleges. Édesapja magyar, édesanyja horvát, ő színmagyar közegben nőtt fel Zentán, viszont szerb iskolába járt. Apja dúsgazdag vállalkozó, a kilencvenes években ő volt az újvidéki magyar televízió tulajdonosa, de aztán a délszláv háború elől Németországba menekült a család, és 1996-ban Frankfurtban született meg Szebasztián. Akiről tudni kell, hogy fantasztikusan tehetséges vízilabdázó, balkezes, és a szerbek minden követ megmozgattak, hogy a pólót válassza, ő azonban az úszás mellett tette le a garast – mondja Bán, aki gyorsan azt is hozzáteszi, hogy a zentai srácnak nem anyagi kérdés az úszás, Szegeden például van egy lakása, s apja révén maga is tehetősnek számít. Másképpen fogalmazva, számára nem pénzkérdés, hogy szerb vagy magyar színekben induljon Kvangdzsuban, sokkal inkább érzelmi és szakmai.

A magyar zászló akár állásfoglalásként is értelmezhető Szabó úszósapkáján
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Igen, szakmai, mert Szebasztián – akit most hazaengedtem Zentára pihenni – nemcsak 50, hanem 100 méter pillangón is indulni akar a világbajnokságon, végtére is mindkét távon dobogóesélyes – árnyalja a képet Petrov Iván, Szabó jelenlegi klubjának, a Győri Úszó SE-nek a vezetőedzője, ugyanis a pillangózófenomén az ősszel átigazolt Hódmezővásárhelyről. – Számomra egyértelmű, hogy minden követ meg kellene mozgatni Szabó és Szilágyi honosítására, és szerintem ennek nem is lehet akadálya, hiszen a decemberi hangcsoui rövid pályás világbajnokságon egyikük sem indult szerb színekben. Szilágyival rengeteget erősödne a vegyesváltónk, Szabó pedig legutóbbi eredményei alapján a földkerekség egyik legjobb pillangózója 50-en és 100-on.

Igen ám, csakhogy Szabó színre lépésével – és esetleges honosításával – Cseh László kiszorulna 100 pillangón a vb-csapatból. Talán ezzel is összefügg Sós Csaba szövetségi kapitány MTI-nek adott dodonai megfogalmazása az ob után: – A két vajdasági magyarról, a szerb színekben versenyző Szabó Szebasztiánról és Szilágyi Csabáról annyit, hogy az esetleges „honosításuk” egy többoldalú függvény, ezt nekik is akarniuk kell, és a szerb szövetség engedélye is szükséges lenne hozzá.

Itt már a honosítás szó idézőjelbe tétele is elgondolkodtató. Azt tudni kell, hogy mind Szilágyi, mind pedig Szabó rendelkezik magyar útlevéllel és állampolgársággal, bár hivatalosan egyikük sem kérte még, hogy magyar színekben versenyezhessen. Az is a tudomásunkra jutott, hogy amennyiben a magyar szövetség csak 50 pillangón számít Szabóra, 100-on pedig Milákot és Csehet indítja, akkor a zentai fiú inkább marad a szerb válogatott tagja, hiszen – az ő szempontjából teljesen logikusan – nem fog kidobni az ablakon egy aranyesélyt.

Végül álljon itt Wladár Sándornak, a Magyar Úszószövetség elnökének kategorikus állásfoglalása: – Mindent el kell követnünk a két fiú honosításáért.Egyenes beszéd.