Amikor szitokszó volt nálunk a profizmus

Kereken száz éve figyelemre méltó riport jelent meg a Sporthírlapban.

Ch. Gáll András
2020. 04. 08. 10:33
Plattkó Ferenc is azok közé tartozott, akik külföldön keresték a boldogulás lehetőségét Fotó: FC Barcelona
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Plattkó Ferenc is azok közé tartozott, akik külföldön keresték a boldogulás lehetőségét
Fotó: FC Barcelona

A nürnbergi riport a továbbiakban azt taglalja, hogy Schafferék – mármint a futballon kívül – semmiféle kenyérkereső foglalatosságot nem űznek, nyilvánvaló, hogy a klubjuk fizeti őket, méghozzá busásan. A szerző nürnbergi tartózkodásának ötödik napján mérkőzésre került sor a Nürnberg és a Fürth csapatai között, amelyre Stuttgartból vonattal megérkezett az ottani csapat edzője, Kürschner Dóri (Izidor) is. Tudni kell, hogy az MTK 1919 vészterhes nyarán, a Tanácsköztársaság idején dúló nélkülözések elől menekülve több hónapos németországi és ausztriai túrán vett részt, a klub kiürült pénztárát valamelyest feltöltendő. A túrát a csapat edzője, Kürsch­ner Dóri vezette, és akkor történt, hogy Schaffer „Spéci” és Szabó „Petár” Nürnbergben ragadt, Kürsch­ner pedig leszerződött a Stuttgarter ­Kickershez edzőnek, havi ezermárkás fizetésért (akkor az óriási pénz volt) és 3000 márkás prémiumért arra az esetre, ha megnyernék a regio­nális bajnokságot. (Meg is nyerték.)

Azon a nyáron különben a fél MTK „lelépett”, sőt Németországban megalakult egy magyar játékosokból álló profi csapat, amelynek tagjai havi ötszáz márkát kaptak Eidingen vasgyárostól. A több klubból, így például a Vasasból, az MTK-ból és az FTC-ből verbuvált csapat tagjai: Plattkó, Feldmann, Szendrő, Viola, Nyúl I., Ging, Wilhelm, Jeszmás, Nemes, Pataki, Kollár. A csapat vezetője Malaky János (az Üllői úti Fradi-pálya igazgatója) volt. Többségük hamarosan hazatért, de például Plattkó vagy Nemes (Neufeld) Sándor Ausztriában folytatta, sőt Plattkó világ körüli bolyongásba fogott, a Barcelona versben is megénekelt legendája lett, és 1983-ban, 85 éves korában Chilében hunyt el.

Itthon még évekig tartott az egyre szemérmetlenebb álamatörizmus időszaka, amelybe olyan szégyenletes epizódok is becsúsztak, mint az 1924-es párizsi olimpián elszenvedett 0:3-as „egyiptomi csapás” vagy a VAC 1926. tavaszi bundabotránya, amikor a csapat a már bajnok FTC legyőzésével és az MTK elleni döntetlennel biztosította a bennmaradást.

Míg végre 1926-ban kiírták az első profi bajnokságot, amelyet a Bukovit, Patakyt, Schlossert, Turayt, Kohutot felvonultató Ferencváros nyert meg. És ezzel megkezdődött a magyar futball második, az 1938-as vb-ezüstéremmel megkoronázott virágkora.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.