Új szerepbe kényszerültek az átigazolások vámszedői

Gyakran ravasz, minden hájjal megkent, gátlástalan üzletembernek látjuk a futballvilág ma már nélkülözhetetlen szereplőit. Pedig a játékosügynökök leveszik a terhet a védenceik válláról, képviselik a labdarúgók érdekeit, sőt néha megajándékozzák a klubokat egy-egy csiszolatlan gyémánttal. Másszor persze az utolsó euró­centet is kihúzzák a klubvezetők zsebéből. Vajon a koronavírus-járvány, az apanázs csökkenése előcsalogatta belőlük a szociális érzékenységet, vagy csak arról van szó, hogy fölöslegesen nem verik az asztalt, hiszen ők is a piacról élnek.

Filipovics Vladan ügyfele, Juhász Roland (jobbra) a nyáron visszavonul, így kikerül a körforgásból Fotó: Mirkó István

Mivel a játékosügynököket leginkább a labdarúgók tartják el, érzékenyen érintheti őket a sportágon belül a pénzek drasztikus csökkenése. Ugyan magyar játékosokért – tisztelet a kivételnek – nem kapkodnak a topbajnokságok csapatai, a transzferdíjak zuhanása nem az ügynökök szája íze szerint alakul. Ehhez képest egyelőre látszólag fegyelmezetten viselik a fejleményeket.

– Nem hiszem, hogy a következő egy-másfél évben 100-150 millió ­eurós átigazolások lesznek a játékospiacon. Várhatóan az eddiginél sokkal kevesebb pénz mozog majd a futballban. Még az a klub is, amely gazdaságilag stabil és a járvány után sem lesz rászorulva arra, hogy eladja a labdarúgóit, valószínűleg a koronavírus előtti árhoz képest 10-15 százalékkal kisebb pénzt kér a játékosáért. De lesznek szorongatott anyagi helyzetben lévő klubok is – mondta Filipovics, aki igyekezett előre elrendezni az ügyeit, és nem folytatott előrehaladott tárgyalásokat a járvány megjelenésekor.

Az MTK korábbi játékosából ügynökké vedlett Fülöp Ferenc (FMF) és a Dzsudzsák Balázs klubváltásai révén megismert egykori győri könyvelő, Vörösbaranyi József (Stars and Friends) sem, a médiában pallérozódott Kövesdi Viktor és Pataky Tibor (CMG) viszont igen.

– A labdarúgás mint üzletág világszerte komoly veszteségeket szenved el ezekben a hetekben. A klubokat üzemeltető gazdasági vállalkozások bevételei megcsappannak a televíziós jogdíjak, a jegybevételek és a szponzori támogatások esetleges elmaradása vagy csökkenése miatt. A mérték országonként, de akár klubonként is változhat. Nyilvánvalóan az üzleti döntéseket is az befolyásolja majd, hogy milyen mértékű beavatkozásra lesz szükség – vázolta a helyzetet a CMG párosa.

Többször felvetődött az utóbbi hetekben, hogy az Európai és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (UEFA, FIFA) a nemzeti bajnokságok bizonytalan befejezése miatt akár több átigazolási időszakot is beiktathat a versenyszezon közben. Paunoch szerint ennek van rea­litása, Filipovics úgy látja, inkább a nyári piacot érintheti a változás. Eddig június 30. volt a bűvös dátum, amikor lejárt egy labdarúgó szerződése, ez egy-két jogi csűrcsavarral könnyen kitolódhat július végére. S ha valóban megtörténik, akkor hirtelen rengeteg munka zúdul a jogászokra, klubvezetőkre és persze az ügynökökre.

Akik egyelőre látszólag türelmesen várnak, próbálnak alkalmazkodni az új korszak kihívásaihoz. Félreértés ne essék, szó sincs arról, hogy a profitorientált üzletág képviselői humánus szempontokat mérlegelve alakítják ki (vagy át) a stratégiájukat. De most tettek egy lépést hátra, hiszen beszűkült a mozgástér. Ki kell bekkelniük az előttük álló egy-másfél éves időszakot. Nyilván nem fognak éhen halni.

Ügyesen manipulálnak Hízelegnek, befolyásolnak? Naná, hiszen ez az érdekük. Amíg pang a piac, nincs bevételük. A járvány után csak az marad talpon, akinek lesz elég érdekeltsége. Nem véletlenül dicsérik a játékosügynökök a magyar NB I gazdasági stabilitását. A hazai futballt jellemző piaci környezet összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint a szomszédos országokéi. A televíziós közvetítési jogdíjakból származó, és a központi, az ­MLSZ-en keresztül érkező bevételeknek köszönhetően a magyar élvonal csapatai – legalábbis eddig – nyugodtan tervezhettek. Így amikor a magyar ügynökök kórusban dicsérik az NB I-es piacot, a vonzó infrastrukturális változásokat, valójában arra biztatják a klubvezetőket, hogy a járvány után nézzenek körül a szomszédos bajnokságokban, ahol nem olyan bőkezű az állami sportirányítás. Ott viszonylag olcsón tudnak megkaparintani jó játékosokat. S ha létrejön az üzlet, akkor mindenki jól jár, a klub, a játékos, a néző és nem utolsósorban ők, a játékosügynökök.