időjárás 2°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Schwarzenegger is tanúsítja: egyszerre álom és rettegés

Koczó Dávid
2021.01.22. 07:52
Schwarzenegger is tanúsítja: egyszerre álom és rettegés

A hét végén kultikus helyszínen versenyez a férfi alpesi sízők világkupa-sorozatának mezőnye. Ami a tenisznek Wimbledon, a Formula–1-nek Monaco, az a lesiklók számára Kitzbühel. Aki a Hahnenkamm-hegyen nyer, az automatikusan a sportág legendái közé kerül.

Különleges lehetőség előtt állnak a világ legjobb lesiklói: idén két alkalmuk is nyílik arra, hogy Kitzbühel legendás lejtőjén nyerjenek. A versenynaptár átszervezése miatt pénteken és szombaton is csatlakozhat valaki a Hahnenkamm-győztesek veretes névsorához, mindkét nap 11.30-kor kezdődik a lesiklóverseny. Vasárnap szuperóriás-műlesiklást rendeznek az osztrák helyszínen.

A kitzbüheli lesiklóversenyt először 1931-ben rendezték meg, majd az 1937-es futamhoz használták először a Streif nevű pályát. A versenyt az osztrák Thaddäus Schwabl nyerte, aki a következő versenyen duplázni tudott – a második világháború miatt kilenc évet kellett várnia a címvédésre.

A bátorságot, az erőt és az állóképességet egyaránt extrém próba elé állító verseny hamar híressé vált, az osztrák televízió már 1959-ben élőben közvetítette, és amikor 1967-ben elindult az alpesisí-világkupa, kétség sem férhetett hozzá, hogy egyik fénypontja a kitzbüheli verseny lesz. A második világháború óta alapvetően minden évben megrendezték a Hahnenkammrennent, bár voltak esztendők, amikor különböző okok – például hóhiány – miatt végül elmaradt a futam, legutóbb 2007-ben. Az ideihez hasonló dupla lesiklásra 2004 óta nem akadt példa.

Dominik Paris ugrik, a háttérben látszó célig innen még hosszú az út – Fotó: Getty Images

A lejtő urai

Az első dupla lesiklás a hazai Karl Schranz dominanciáját hozta. Az olimpiákat leszámítva mindenhol sikert sikerre halmozó lesikló a pénteki és a szombati versenyt is megnyerte 1972-ben, ezzel az első négyszeres kitzbüheli győztes lett.

Schranz rekordját honfitársa, Franz Klammer állította be, aki 1975, ’76 és ’77 után hét évet várt a negyedik sikerre. Klammer jelenleg is a legsikeresebb férfi lesikló az alpesisí-világkupa történetében, 25 győzelemmel. Bár a szintén osztrák Fritz Strobl csak kétszer nyert a Streifon, az 1997-es győztes ideje (1:51,58) mindmáig a leggyorsabb száguldás a teljes versenypályán.

Többször is előfordult, hogy az időjárási körülmények miatt lerövidítették a távot. Az 1998-as verseny volt viszont az egyetlen, amelyen két rövidített futam összesített időeredménye alapján határozták meg a győztest – ezt a módszert hagyományosan két másik alpesi versenyszám, a szlalom és az óriás-műlesiklás alkalmazza. A különleges lebonyolítású versenyt a svájci Didier Cuche nyerte, aki végül öt győzelemig jutott Kitzbühel legendás lejtőjén. A csúcstartó az utolsót 2012-ben aratta, két nappal azután, hogy bejelentette: a szezon végén visszavonul, de szeretné a csúcson befejezni. Sikerült.

A legfélelmetesebb verseny

Bár a második számú lesiklóklasszikusnak számító wengeni lejtő hosszabb, és nagyobb sebességet is lehet rajta elérni, a sízők mégis gyakorlatilag kivétel nélkül állítják, hogy a Streif a legfélelmetesebb versenypálya. A meredek kezdés után szinte azonnal jön a Mausefalle (szó szerint „egérfogó”), az ugratóról akár nyolcvan méterre is elrepülhetnek a sízők, akik nagyon hamar száz km/h feletti sebességet érnek el.

Ekkora repüléssel nem csoda, hogy a Red Bull szponzorálja a viadalt, amely ezáltal megjelenésében is kiemelkedik az átlagos világkupaversenyek közül. A nézők között évről évre megjelennek olyan hírességek, mint a filmiparban és a politikában is sikeres Arnold Schwarzenegger vagy a Formula–1-et korábban évtizedekig irányító Bernie Ecclestone. Idén viszont szurkolók nélkül rendezik a viadalt, ahogy nem lesznek nézők a februári világbajnokságon, Cortina d’Ampezzóban sem.

A befutónál így szurkolói üdvrivalgás helyett csak a legsikeresebb sínemzetek zászlói fogadják a versenyzőket, akiknek addig még több lélegzetelállító kanyart és ugratót teljesíteniük kell. Ilyen sebesség és nehézségek mellett sajnos elkerülhetetlen, hogy néha nagy bukások miatt kell félbeszakítani a versenyt. 2011-ben Hans Gruggert kellett mesterséges kómában tartani a balesete után, de Kitzbühel jelentette a korábbi kétszeres győztes Todd Brooker (1987) és a világbajnok Daniel Albrecht (2009) síkarrierje érdemi részének végét is. Szerencsére egyikük sem szenvedett maradandó sérülést. Albrecht bukása után a célegyenes ugratóját finomították, ott ma már alig emelkednek el a sízők a hóról.

Az idei esélyek

Az összetett világkupa címvédője, az aktuális lesiklópontverseny éllovasa, a norvég Aleksander Aamodt Kilde egy hete edzés közben keresztszalag-szakadást szenvedett, súlyos sérülése miatt az idény hátralévő részét kihagyja. Sérülésből tért vissza idén az olasz Dominik Paris, aki már háromszor is nyert a Streifon, ebben a szezonban viszont még nem állhatott dobogóra. A tavalyi győztes, kétszeres olimpiai bajnok Matthias Mayer (osztrák) esélyes lehet a duplázásra, míg a svájci Beat Feuz négy itteni második hely után nyerne végre Kitzbühel legendás lejtőjén. A szerdai edzést az amerikai Ryan Cochran-Siegle, a csütörtöki tréninget az osztrák Vincent Kriechmayr nyerte.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.