Elkerülni a szégyent, ami még nem esett meg a sikersportággal

Az eddig megszerzett tizennégy mellé további négy tokiói kvóta megszerzése a magyar kajakosok és kenusok célja a Szegeden ma kezdődő olimpiai pótkvalifikációs versenyen. A kenusokon különösen nagy a teher, ennek a szakágnak még egyetlen tokiói helye sincs. 1952 óta sohasem hiányoztak a magyar kenusok az ötkarikás kenus versenyekről, s hét aranyérmet is szereztek.

Fejes Dániel Adolf Balázs különös egység a kenusok között. Úgy eredményesek, hogy egy oldalon húznak Fotó: öldi Imre Forrás: Nemzeti Sport

A kajak-kenu 1936 óta szerepel a nyári olimpiák műsorán. A magyarok már Berlinben is indultak az akkor ébredő sportágban, de csak kajakban, s számottevő eredményt nem értek el, nem szereztek érmet. A magyar kenusok először az 1952-es helsinki olimpián indultak, és Parti János (C–1 1000 m), valamint Novák Gábor (C–1 10 000 m) révén mindjárt két érmet, két ezüstöt szereztek.

Huszonöt aranyéremmel a kajak-kenu a vívás (37) és az úszás (28) mögött a harmadik legeredményesebb olimpiai sportágunk. A 25 aranyból hetet szereztek kenusok:

Parti János C–1 1000 m (1960)

Foltán László és Vaskuti István C–2 500 m (1980)

Tatai Tibor C–1 1000 m (1968)

Horváth Csaba és Kolonics György C–2 500 m (1996)

Kolonics György C–1 500 (2000)

Pulai Imre és Novák Ferenc C–2 500 m (2000)

Vajda Attila C–1 1000 m (2008)

A hét arany mellett a magyar kenusok többnyire érmeket is szereztek, az pedig fel sem merült, hogy ne jutottak volna ki az olimpiára. Most először, 2021-ben érheti őket ilyen szégyen. Mármint a férfiakat, mert a nők már mind a három lehetséges kenus kvótát bezsebelték. (Két hete, április végén jött a jó hír, hogy a kvóták újraosztásánál a magyar csapatnak jutott egy újabb hely, méghozzá női kenuban.)

A 2019-es, szegedi rendezésű világbajnokságon a mieink tizenhárom tokiói helyet gyűjtöttek, a férfi kenusok viszont egyet sem!

Egyenjogúság

Kajak-kenuban a tokiói nyári játékokra teljesen megvalósul a nemek egyenlősége, helyesebben egyensúlya, férfi és női kajakban hat-hat, férfi és női kenuban három-három kvótát lehet szerezni nemzetenként. A magyar hölgyeknek kajakban és kenuban is megvan a maximális kvótaszám, férfi kajakban a hatból öt van eddig, férfi kenuban a háromból eddig egy sincs.

Éppen ezért férfi kenusainkon a legnagyobb a teher a ma kezdődő versenyeken. C–2 1000 méteren Adolf Balázs, Fejes Dániel, C–1 1000 méteren pedig Bodonyi András indul.

Adolf Balázs és Fejes Dániel különös egység a kenusok között. Úgy eredményesek, hogy egy oldalon húznak
Fotó: Nemzeti Sport/Földi Imre

– Kenu kettesben az első két hely valamelyikén kell végezni. A tavalyi világkupán mutatott teljesítményükhöz képest a mieink jobb formában vannak. Nagyon motiváltak, szeretnék ezt a kvótát. A románok lesznek szerintem a legnagyobb ellenfeleik, a fehérorosz párosról viszont nem nagyon van információm, valamint a spanyolok is egy új egységgel jönnek. Ha minden jól megy, meg kell csinálniuk – nyilatkozta Hüttner Csaba szövetségi kapitány Adolf Balázsról és Fejes Dánielről, akiknek a szereplése azért szenzáció, mert kenuban szokatlanul egy oldalon húznak.

Lényegesen nehezebb dolga van Bodonyi Andrásnak kenu egyesben, neki nyernie kellene a kvótához, s ahogy Hüttner Csaba fogalmazott, nagyon sűrű a mezőny.

Jó kajakos esélyek

A két kajakos egységünk, K–1 200-on Csizmadia Kolos, valamint K–2 ­1000-en Béke Kornél és Varga Ádám egyaránt meggyőző formát mutatott a múlt heti, hazai tájékoztató versenyen. Csizmadiá­nak a második hely is elég, Vargáéknak nyerniük kellene.

– Tavaly mindenkit legyőzött azok közül, akinek még nincs kvótája. A 200 méter olyan szám, ahol minimális dolgok dönthetnek, de Kolos most nagyon erős fejben – Hüttner Csaba nagyon bízik a magyar sprinterben. Béke Kornélnak és Varga Ádámnak nem lehet még nemzetközi tapasztalata, hiszen idén ültek össze.

A mai és holnapi pótkvalifikációs futamok után a hét végén világkupát is rendeznek Szegeden.