Márciusban fontos lépésre szánta el magát a Magyar Labdarúgó-szövetség: először nevezett ki külföldi szövetségi kapitányt a női válogatott élére. A kontinens legsikeresebb országából, Németországból érkezett Margret Kratz, aki azonnal hosszú távra, négy évre kapott bizalmat. Ő maga úgy fogalmazott kinevezése után, hogy négy–hat éven belül szeretne nagy világversenyre kijutni a nemzeti csapattal – ez női labdarúgásban még sosem sikerült Magyarországnak.
Az első lehetőséget a 2023-as világbajnokság jelentette. Ez lesz az első női vb, amelyen már harminckét csapat vehet részt, ebből várhatóan tizenkettő – közülük egy interkontinentális pótselejtezőn keresztül – érkezik majd Európából Ausztráliába, illetve Új-Zélandra.
Nem csak a matematika mondatja azonban velünk, hogy inkább a 2025-ös, tizenhat résztvevős Európa-bajnokságra lehet készülni, hanem a vb-selejtező első két fordulója is. A nemzeti csapat két hazai mérkőzéssel kezdett, de pont nélkül maradt múlt pénteken Skócia (0-2), majd kedd este Spanyolország (0-7) ellen is. Tegyük hozzá, mindkét ellenfél ott volt a legutóbbi, 2019-es vb-n, viszont a spanyolok elleni méretes zakó alapján nagyon távolinak tűnik a kitűzött cél.
Pedig Kratz komolyan vette a feladatát, három felkészülési meccsel a háta mögött is ötven játékost hívott meg a nyári előválogatásra. Nehézséget jelent az építkezésben, hogy a magyar női labdarúgó-válogatott eddigi egyetlen nemzetközi klasszisa, a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes Jakabfi Zsanett tavaly év végén lemondta a nemzeti csapatban való szereplést.
Vannak fiatalok, akikre lehet építeni: az aktuális BL-szezonban a huszonhárom éves Kocsán Petra a német Hoffenheim, a huszonegy esztendős Csiki Anna a svéd Häcken színeiben játszhat a tizenhat együttest felvonultató csoportkörben. Kratz pedig kiemelte, hogy a magyar élvonalban rengeteg a huszonkét év alatti játékos, bár ez kétélű megállapítás: idősebb korban a női labdarúgóknak sok esetben már nem éri meg anyagilag, hogy folytassák pályafutásukat.
Spanyolország ellen egyértelműen kiderült, hogy Kratz nem tett néhány hónap alatt csodát a magyar válogatottal, a következő vb-ről lényegében le is mondhatunk. De a kiütéses vereség mellett a szövetségi kapitány értékelése is azt sugallja, hogy a 2025-ös Eb-részvételhez is szükség lenne arra a bizonyos csodára.
– Egyértelműen láttuk, hogy óriási a különbség a spanyol és a magyar válogatott között. Atletikusságban sokat kell előrelépnünk, mert mindkét ellenfelünk sokkal gyorsabb volt nálunk, gondolkodásban és mozgásban egyaránt. Ezen a következő években a klubokkal közös munkában kell javítanunk – fogalmazott Kratz, utolsó félmondatával finoman utalva arra, hogy egy német fecske nem csinál nyarat a magyar női futballban.
A válogatott idén még három vb-selejtezőt játszik. Skóciában nem lehetnek vérmes reményeink a szeptemberi kezdés alapján, míg a két forduló után 1-17-es gólkülönbséggel álló Feröer szigetek ellen kötelező a győzelem. Az év zárómeccsén, a magyar együttesnél egyelőre magasabban jegyzett, a spanyol és a skót válogatottnál viszont papíron gyengébb Ukrajna elleni találkozón viszont talán már joggal várhatnánk Kratz munkájának első, eredménnyel mérhető jelét.
(A borítóképen: tömegjelenet a Magyarország–Spanyolország vb-selejtezőről. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
