Amióta a nemzetközi munkajog elveit veszik alapul a profi sportban, sokkal nehezebb a fiatalok térnyerése a felnőttcsapatoknál. A szabad munkaerő-áramlás azt is eredményezte, hogy sok helyen akár kisebbségbe szorulhatnak az adott nemzet sportolói, így tényleg csak a legtehetségesebb ifjak kerülhetnek az elitklubokhoz, amelyeknél viszont általában nincs idő, hogy kiforratlan, kevés rutinnal rendelkező játékosokat dobjanak be a mély vízbe.
Így aztán az utánpótlásból kiöregedő, húszas éveik elején járó sportolók nagy részének elképesztően nehéz a dolga. Többen ezen a ponton döntenek úgy, hogy inkább a civil életben próbálnak szerencsét, a sportágat csak amatőr szinten űzik, hiszen nem látnak hosszú távon lehetőséget arra, hogy megragadjanak egy profi együttesnél. Nyilvánvalóan így aztán olyan tehetségek is elkallódnak, akik mégis alkalmasak lennének az élvonalbeli sportolásra, esetleg még a válogatottságra is, csak éppen az érési folyamat később indult be náluk. Esetleg kellene még egy kis idő nekik, hogy berobbanjanak, viszont rosszul menedzselik őket, vagy éppen a közvetlen környezet, a szakmai stáb, a klubvezetőség türelmetlen, és ez kihat a későbbi karrierjükre.
Mit lehet ilyenkor tenni? A látványsportok szövetségeinek vezetői, szakemberei egyértelműen azért dolgoznak, hogy minél több magyar ifjú kapjon szerepet a legjobbak között, ezért bizonyos szabályokkal, esetleg anyagi dotációval próbálják támogatni a térnyerésüket.
A legbátrabb ilyen szempontból talán a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, amely drasztikusan avatkozik bele az élvonalbeli klubok szakmai koncepciójába azzal, hogy a női mezőnyben a bajnoki összecsapások első húsz percében kötelező mindig legalább egy U20-as játékosnak a parketten lennie, a fiúknál pedig ugyanúgy egy U23-asnak. A kézilabdázóknál is van feltétel a csapatok számára: kötelesek utánpótláskorú játékost nevezni a meccskeretbe. A labdarúgóknál korábban az NB II-es együtteseknek kötelező volt szerepeltetnie fiatalokat, a központi támogatás is azoknak járt csak, akik eleget tettek a szabályozásnak. A jégkorongozóknál pedig a farmcsapatok működtetésében láttak megoldást, igaz, jelenleg már csak Fehérváron létezik hivatalosan „második együttes”, viszont a Titánok sok esetben tinédzser játékosai rengeteg tapasztalatot gyűjthetnek az Erste Ligában. A projekt immár évtizedes múltra tekint vissza, több válogatott játékos is a Volán „fakó” csapatában ismerkedett meg a felnőttmezőnnyel, és a fejlődésükhöz kellett ez a lépcsőfok, hogy később a legjobbak között is megállják a helyüket.
Az egyes látványsportágak szövetségeinek módszereiről szóló teljes cikket a Nemzeti Sport honlapján olvashatják.
A borítóképen: A 20 éves Varga Alíz (balra) és a 19 éves Dombai Réka a Fűzy Ákos–Tapodi Péter-emlékmérkőzésen 2021. szeptember 10-én. Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba
