Spanyolországban a két gigásznak volt már egy-egy kiváló húzása, amikor a klub korábbi legendás játékosát, ám edzőként még rutintalannak számító sztárt nevezett ki vezetőedzőnek. A Barcelona 2009-ben tett így az addig csak az utánpótlásban dolgozó Pep Guardiolával, a Real Madrid pedig 2016-ban a vezetőedzőként hasonlóan tapasztalatlan Zinedine Zidane-nal.
Ők a pozitív példák, mindkét klub modernkori történetének legsikeresebb időszaka fűződik a két edzőhöz. A Guardiola-féle Barcelona uralkodó futballstílust honosított meg, a tiki-taka ráadásul rendkívül eredményesnek is bizonyult, 2009-ben hat trófeát nyert a katalán csapat. Zidane vezetésével pedig a Real a BL-történet első sikeres címvédője lett, sőt 2016 és 2018 között zsinórban háromszor nyerte meg a sorozatot.
Vannak azonban ellenpéldák is. Elég csak Andrea Pirlót említeni, aki lényegében nulla edzői rutinnal ülte le a Juventus kispadjára 2020-ban, és a bukás enyhe jelző a ténykedésére. A Serie A-t 2012 és 2020 között leuraló torinói klubnak a BL-indulást érő negyedik helyért is kapaszkodnia kellett az előző idényben – Pirlónak természetesen mennie kellett. De hasonlóan kudarcba fulladt Thierry Henry monacói hazatérése is edzőként.
Sokan úgy gondolják, miként a pályán, úgy a kispadon is az új Guardiola lehet Xaviból Barcelonában, azt azonban egyelőre senki sem veheti biztosra, hogy a 41 éves edző valóban meg tud-e felelni a nem kicsi elvárásoknak.
2009-ben Guardiola is egy megrogyott csapatot vett át Frank Rijkaardtól, és sztárigazolások helyett a klub utánpótlásához fordult. Xavinak is ezt kell tennie, hisz pénz nincs a csapat jelentős, kívülről való megerősítésére. Guardiola azonban behatóbban ismerte akkoriban a La Masia kínálatát, hiszen ő addig a B csapat edzője volt, és a tehetséges fiatalokkal dolgozott.
Xavi viszont akármennyire is ízig-vérig Barcelona-termék, most kívülről érkezik. A 2015-ös visszavonulása óta Katarban élt és dolgozott, 2019-ig futballozott az al-Szadd csapatában, majd vezetőedzőként vette át az irányítást a klubnál.
Ami a hátránya, az az előnye is lehet, hiszen legalább már van jelentősebb vezetőedzői rutinja – gondolhatnánk. Kérdés, hogy a katari tapasztalat mennyit ér majd az európia klubfutball csúcsán.
Xavit 2019 májusában nevezték ki az al-Szadd edzőjének. 97 meccsen 64 győzelem, 16 döntetlen és 17 vereség volt a mutatója az arab együttessel, tehát 66 százalékban megnyerte a fellépéseit. Hasonló győzelmi arányra alighanem Barcelonában is szüksége lesz, ha sikeres akar lenni, a múlt héten menesztett Ronald Koeman 58 százalékos győzelmi hatékonysággal távozott.
