– Játékosként és edzőként is Debrecenben érte el a sikereit, így a közvélemény debreceniként ismeri. Hogyan fogadták Diósgyőrben?
– Itt pontosan tudták, hogy valójában hazajöttem. A megyében születtem, itt nevelkedtem, Miskolcon jártam iskolába és kezdtem el futballozni, játszottam a DVTK-ban, előtte pedig rendszeresen kijártam a csapat meccseire szurkolóként. Az ötvennyolc évemből az első harmincat itt éltem le, így aztán mindenki nagyon barátságosan fogadott.
– A Lokival két bajnoki címet nyert az élvonalban. Ott vagy a másodosztályban nehezebb a csúcsra jutni?
– Egyformán nehéz, mindkét szinten keményen meg kell dolgozni érte. Az élvonalban a futball játékosabb és gyorsabb, itt viszont keményebb, nagyon sok a párharc, a brusztolás, több a mérkőzés, de egy pillanatig sem lehet lazítani, mert mindenki legyőzhet mindenkit, és ha kihagysz, a vetélytársak azonnal megelőznek.
– A bajnoki cím vagy a feljutás ténye a cél?
– Ha döntetlenért lépsz pályára, akkor valószínűleg kikapsz, ezért csak a csúcsot szabad megcélozni. A bajnoki aranyérem a cél, azért dolgozunk, de az is igaz, hogy a legfontosabb a feljutás, csak annak az elmaradása jelentene kudarcot.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!