Az öttusa után a sportlövészetben is a feje tetejére áll a világ

Bár olyan mértékben nem nyúltak bele a sportágba, mint az öttusában, ahonnan a párizsi olimpia után kiveszik a lovaglást, a sportlövők nem csúzlival lőnek majd, de a versenyek lebonyolítását alaposan felforgatták. S ebben a sportágban is jelentős a felháborodás. Ezen persze ne csodálkozzunk: a sportlövészet jelentős mértékben szerencsejátékká alakult át.

Toki, 2021. jlius 25. Az tdik helyezett Pni Istvn a frfi lgpuska 10 mteres versenyszm dntjben a vilgmret koronavrus-jrvny miatt 2021-re halasztott 2020-as tokii nyri olimpin a tokii Aszaka Ltren 2021. jlius 25-n. MTI/Czegldi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A múlt hét végi szlovéniai sportlövő Grand Prix-n már új szabályok szerint versenyeztek a sportlövők a tízméteres légpuska és légpisztoly versenyszámokban. Amint arról a magyar szövetség (MSSZ) hírleveléből értesültünk, a 10 méter légpuska, illetve 10 méter légpisztoly egyéni számának alapversenye az eddigiekhez hasonlóan zajlott, vagyis hatvan lövés után kialakult egy sorrend, s az első nyolc helyezett jutott tovább. Ám itt jött az első változtatás: a nyolc főt két négyes csoportra osztották, az egyikben az alapversenyben 1., 3., 5. és 7. helyezett sportoló, a másikban a 2., 4., 6. és 8. helyezett versenyző folytathatta. 

Ezekben a középdöntős csoportokban 10×1 lövést adtak le, minden egyes lövés után a legpontosabban célzó négy, a második három, a harmadik kettő, a negyedik egy pontot kapott – ez is újítás, eddig szó sem volt arról, hogy a sportlövészet „pontozásos” sportág lenne.

De még ebben a tekintetben is furán mentek a dolgok. Például abban az esetben, ha hárman 10,8 kört lőttek, egy versenyző pedig 10,7-et, akkor előbbiek 4-4-4 pontot kaptak, míg utóbbi sportlövő egy pontot. A tíz lövés után negyedik helyen álló versenyző kiesett. Következett még öt lövés, ekkor már 3-2-1 pontot osztottak szét, és az ezután az első két helyen álló sportoló mindkét négyes csoportból továbbjutott az úgynevezett medal matchbe. Az éremért zajló mérkőzésen aztán ismét előbb 10×1 lövést adtak le a már említett szisztéma szerint, így eldőlt, hogy ki lett a negyedik helyezett. Majd még 5×1 lövés szintén a már említettek alapján, és a versenyszám bronzérmes sportlövőjének kilétére is fény derült. Azonban az első kettő még egy 16 pontig tartó külön aranycsatában döntötte el az első és második helyezés sorsát. Itt már természetesen csak két pontot kapott, aki a nagyobbat lőtte, és egy-egy pontot osztottak szét az azonos köregység elérésekor.

A 10 méter légpuska vegyes csapat, illetve légpisztoly vegyes csapat versenyszámokban az alapversenyben harmincat lőtt mindkét sportlövő, és az együttes eredményük alapján alakult ki az alapverseny sorrendje. A legjobb nyolc itt is két négyes csoportban folytatta. Itt azonban már öt lövés után eldőlt a csoportbeli negyedik helyezés sorsa, ami összességében a 7. helyet jelentette. Újabb öt lövés után pedig a csoportharmadikok kilétére is fény derült. Ezzel meglettek az 5. helyezettek is, és ugyanígy bronzérmet is két ország kapott. Ebben a versenyszámban csak a csoportok élén végző csapatok lőttek még az aranyéremért az ismert 16 pontig tartó szisztéma szerint.

Jelen állás szerint ezt kell majd elmagyarázni a televízió előtt okkal értetlenkedőknek a 2024-es párizsi olimpián is, mert a pontozásos lebonyolítás már végleges, csak a részleteken dolgoznak a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) illetékesei.

Mindez dacára annak, hogy a sportágban nagy a berzenkedés az újítás ellen, ez a magyar válogatott szövetségi kapitányának, Győrik Csabának a szavaiból is kiderül, aki egyébként a nemzetközi szövetség edzőbizottságának elnöke is:

– Szabályként még nem adta ki azt a Nemzetközi Sportlövő Szövetség, ahogyan a szlovéniai Ruséban is lőttek a sportolók, az ISSF még dolgozik rajta. De a formátum nem fog változni, csak finomhangolások lesznek. A sportlövők háborognak, mert több helyen is sántít a formátum. Már a csoportokba sorolás is igazságtalan a jelen formájában, hiszen egy erősebb és egy gyengébb négyest állítanak elő. A pontozásos rendszerben is több megkérdőjelezhető elem van, mert ha például valaki nullát lő, akkor annak egy pontot sem kellene kapnia. De az sem sportszerű, ha valaki csupán egyetlen tizeddel marad el a másik három versenyzőtől, akkor indokolatlanul nagy hátrányba kerül a 4-4-4-1-es rendszerben. Sokak véleménye, hogy a pontozástól nem lesz érthetőbb a sportlövészet. Ugyanakkor a formátum nem fog változni a párizsi ötkarikás játékok végéig, és már eszerint a szisztéma szerint versenyeznek a sportlövők az idei olimpiai kvalifikációs versenyeken is. Ehhez kell tehát alkalmazkodni, de az kijelenthető, hogy a szerencsefaktor nagyobb szerepet kap, és az egyes számokat nem feltétlenül a legjobban, legpontosabban célzó versenyző fogja megnyerni.

Márpedig ez nem tesz jót a sportág megítélésének, érthetetlen, hogyan gurult el ennyire a nemzetközi szövetség korifeusainak a gyógyszere…

Az említett szlovéniai, Ruséban rendezett Grand Prix-n egyébként a magyar versenyzők egy aranyat, egy ezüstöt és két bronzérmet szereztek. A 10 méter légpuska vegyes csapat versenyszámban a Mészáros Eszter, Péni István kettős az első, míg a Dénes Eszter, Pekler Zalán alkotta duó a harmadik helyen végzett. A 10 méter légpisztoly számban a nőknél Major Veronika ezüstérmes lett, a férfiaknál Tátrai Miklós bronzérmet nyert. Vagyis versenyzőink eredményeire nem lehetett panasz, de az új lebonyolítással még barátkozniuk kell.

Borítókép: Péni István itt még a tokiói olimpián. Azóta nagyot változott a világ (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)