Harminckilenc év után nem meglepő: Schmitt Pál nyolcvanadik születésnapja után is a NOB kötelékében marad. Igaz, a közelgő májusi jubileum után már csak tiszteletbeli tag lesz, véleményével még segítheti a szervezet működését, de már nem szavazhat.
– Ez az élet rendje, a megváltoztathatatlan. Ha már mindenképpen hátra kell lépni, búcsúzni csak szépen és méltósággal szabad. Sohasem kérkedtem azzal, hogy a tökéletes sportdiplomata megtestesítője vagyok, de azzal méltán büszkélkedhetek, hogy a fél életemen át a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot szolgáltam és annál is hosszabb ideig dolgoztam a magyar sport, hazám sportolóinak az olimpiai sikereiért – fogalmazott az SzPress Hírszolgálatnak Schmitt Pál.
1983-as beválasztása után egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy harminckilenc éven át a NOB tagja lehet, sőt az új szabályok fényében szinte megismételhetetlenül hosszú a Nemzet Sportolója által a szervezetben eltöltött időszak.
– Később született az a döntés, hogy a tagság felső korhatárát hetven esztendőre viszik le, és ez alól csak négyen mentesültek. A liechtensteini Nóra hercegnő, a kanadai Dick Pound, a WADA alapító elnöke, Albert monacói herceg és jómagam. Így lehettünk, illetve maradhattunk mindmáig az olimpiai mozgalom tovább szolgáló veteránjai, miközben mindenki másnak át kell adnia a helyét, ha a hetvenedik életévét már betöltötte.
Schmitt Pálnak NOB-tagként az első olimpiája kifejezetten kellemetlen volt, hiszen 1984-ben, Los Angelesben a magyar csapat a keleti bojkott miatt nem vett részt az ötkarikás játékokon. Később sokkal sikeresebb olimpiát is megélhetett, az 1992-es barcelonai játékokon volt a leginkább büszke arra, hogy magyarnak született. Kevés kivétellel mind a 217 olimpikonunkat jól ismerte, tudta, hogy melyik klubot képviselik, a 11 aranyérmesünk nevét pedig ma is betéve tudja. Nem ment ki a fejéből, hogy a fogadalomtevőink egyike Egerszegi Krisztina volt, aki ezt nem sokkal később olimpiai mesterhármassal hálálta meg, férfi tagja pedig a kétszeres olimpiai bajnok Gyulay Zsolt, aki január óta elnökként kormányozza a Magyar Olimpiai Bizottságot.
– Ma is fájó emlék viszont a számomra az athéni olimpia, ahol két felelőtlen sportoló súlyos doppingvétsége árnyékolta be a magyar csapat szereplését. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem a MOB állt a doppingolások mögött, mégis nekünk kellett magyarázkodtunk és cáfolni a súlyos vádakat, mint ha minden magyar győzelem mögött doppingvétség állt volna. Volt olyan olimpia, ahol a vártnál kevesebb aranyat nyertünk, mint például Pekingben, de legalább egyenes gerinccel és nem szemlesütve kellett hazatérnünk. Az elmondottak miatt is mélységesen elítélem a csalókat és azokat, akik a sportolókat a tiltott eszközök használatához hozzásegítik. Minden olyan kezdeményezést, így például a levett minták megismételt vizsgálatát, meggyőződéssel támogatok, amelyek visszatartó erőt mutatnak és újra egyenlő esélyt teremtenek a tisztességes sportolók számára – szögezte le Schmitt Pál.
A modern olimpiai tendenciák közül viszont nem ért mindennel egyet, a fiatalosnak tartott sportokról nincs igazán jó véleménye, és félti a az öttusát is.
– Sorra kértem ki azoknak a barátaimnak, olimpiai bajnoktársaimnak a véleményét, akik öttusázóként nagy győzelmeket arattak, egyszer-egyszer viszont meggyűlt a bajuk az ellenszegülő hátasukkal. Egytől egyig azt mondták, hogy ez mindig is benne volt a kalapban, amire én meg azt mondom, hogy Balczó Bandi, Németh Feri, Martinek Janika és Fábián Laci egyszerre aligha tévedhet. Ha az lesz a vége, hogy a lovaglást valamiféle TV-showból ellesett nyaktörő mutatvánnyal váltják fel, akkor az öttusasport vezetői végzetes hibát követnek el, és maguk lesznek a sportáguk sírásói. Májusban tartja meg a NOB azt a kongresszusát, ahol végérvényesen döntenek a 2028-as olimpia programjáról, és én ezt az alkalmat megragadva fogok újra szót emelni mindenfajta felelőtlen átalakítás ellen – szögezte le Schmitt Pál.
Borítókép: Schmitt Pál (Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi)
