A 2017-es junior-világbajnokságon az aranyérmes 4x200-as gyorsváltót erősítő Holló Balázs két éve a 400 gyorson, tavaly a 200 vegyesen lett bajnok, ezek után bizonyult a legjobbnak a magyar sikerszámként elkönyvelt 400 vegyesen, ahol előtte az olimpiai ezüstérmes Cseh László ötször, Verrasztó Dávid pedig négy alkalommal nyert aranyérmet, miközben Bernek Péter és Gyurta Gergő is maradandó teljesítményekkel rukkolt ki.
Bocsánatos bűn a döntő után
A 23 évesHolló Balázsnak egy olyan kifejező, de nem éppen szalonképes hasonlat szaladt ki a száján a kimerítő bajnoki győzelme után, amit az úszók legfeljebb csak egymás között szoktak emlegetni, ám ezt annak lehet betudni, hogy a 400 vegyes újdonsült aranyérmese tényleg mindent kiadott magából. A győzelem mámorában amúgy is bocsánatos bűn egyetlen szó vagy társítás erejéig trágárnak lenni.
– Miután a bajnokságon a nekem kicsit rövid 200 vegyesen nem jött össze a betervezett második hely, bosszankodtam, de nem sokáig búslakodtam. Összekaptam magamat, és szinte hajszálra pontosan azzal az idővel nyertem a hosszabbik vegyesen, amivel Kovács Ottó, a mesterem „beprogramozott”. Mesébe illő lenne, ha az igazán jó időket a jövőben is „bemondásra” tudnám megúszni, de én inkább bízok a mesteremben és az elvégzett munkámban. A 400 vegyes áll a legközelebb hozzám, úgy tűnik, hogy ott tudom igazán megvalósítani magamat, bár az is igaz, hogy ebben a számban a csúcsra járatást nem lehet heti rendszerességgel megvalósítani. Miután a döntőben Kós Hubival alaposan elfárasztottuk egymást, az volt az érzésem, hogy ennél többet most nem tudok. Ha ugyanebben a számban másnap is oda kellett volna tenni magamat, alighanem a mentőbúvárok is feladatot kapnak tőlem – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Holló Balázs, aki most annak is örülhet, hogy a június 18-án kezdődő budapesti világbajnokságon a mindig húzós 400 vegyesen Kós Hubert társaságában a magyar színeket képviselheti.
Holló Balázs az idei év két nagy világversenye közül érthetően a világbajnokságot tartja az igazán nagy kihívásnak, annak a rangja és a hazai pálya előnye miatt, nem lebecsülve az azt követő római Európa-bajnokságot, ahol jó formaidőzítéssel még a döntőig is eljuthat.
– A Duna Arénában szeretnék magyar bajnokhoz méltóan szerepelni, de a mértéktartás azt mondatja velem, hogy a reális célom most még csak az egyéni csúcsom megjavítása lehet. Az erőviszonyok az olimpia után megváltoztak, amire a nemzetközi szankciók még rá is erősítettek, ezért sok a kérdőjel bennem, de hogy a magyar szurkolók biztatása tényező lesz, abban egészen biztos vagyok.
Költözködés a jobb lehetőségért
Noha Holló Balázs az egri klubjának szerzett dicsőséget a bajnokságon, a hazai pályát immár másfél év óta a Duna Aréna jelenti a számára. Ott edz nap mint nap, de nemcsak ő, hanem vele együtt azok az egri klubtársai is, akik az edzőjüket követve Budapestre költöztek, átrendezték az életüket és vállalták, hogy az egri otthonukat budapesti albérletre cserélik fel. Úgy gondolták, hogy a fővárosban összehasonlíthatatlanul jobbak a felkészülés lehetőségei, és ez nem csupán az 50 és 25 méteres medencék választékára vonatkozik, hanem az edzőterem felszereltségére is. Az egriek úgy tervezték, hogy csak a tokiói olimpiáig élnek ezzel a lehetőséggel, de aztán ott ragadtak a Duna Arénában, amihez a szükséges hátteret a kezdetektől egészen mostanáig a szövetség teremtette meg.
Amúgy meg nem csupán Kovács Ottó és a nyolc elismert tanítványa érezte úgy, hogy Eger mostanában nem a profi úszók oldalán álló város. Négy évvel korábban ugyanitt Plagányi Zsolt, egy másik szaktekintély és a válogatottjai is elégedetlenkedni kezdtek, aminek az lett a vége, hogy elköszöntek, és a következő évben Cseh László, Németh Nándor és Burián Kata is már a BVSC színeiben úszott; bár az is igaz, hogy Németh kivételével nem túl sokáig.
Nekem csak előnyöm származott abból, hogy fiatal úszóként egy medencében edzhettem Cseh Lacival, mert hasznos tanácsokat kaptam tőle, de volt a klubnak több olyan váltója is, aminek mind a ketten a tagjai voltunk. Tudni lehetett előre, hogy nem sokat fognak időzni Egerben, ahogy azt az átmenetileg befogadott Shane Tusup és Szilágyi Liliána sem sokáig tette
– folytatta Holló, aki viszont hűségesen és eredményesen szolgálja az egri egyesületét.
A sportoló két lábbal a földön áll, ezért nem is hasonlítja magát Cseh Lászlóhoz. Miért is tenné, hiszen a tokiói olimpia után visszavonult nagyság Pekingben ezüstérmet és Európa-rekordot érő 4:06,16 perces egyéni csúcsa messze jobb, mint az ő debreceni 4:13,15-ös teljesítménye, de ezzel semmi baj, mert mostanában a világ legjobb vegyesúszói sem olyan tempóban szelik a habokat, ahogy 2008-ban Pekingben Michael Phelps és Cseh László. Példa erre, hogy 2019-ben, a dél-koreai vb-n 4:12,07 perces idő is elég volt a harmadik hely megszerzéséhez, de a tokiói bronzérmes sem tudott 4:10 percen belülre kerülni, aki mögött Verrasztó 4:10,59-cel lett negyedik. Ezek az idők előbb vagy utóbb Holló célkeresztjébe kerülhetnek.
Szeretnék Párizsban újra olimpikon lenni, és kitartani a 2028-as Los Angeles-i nyári játékokig. Egy ötkarikás érem sportpályafutásom csúcsát jelentené, bármilyen lemondással is jár ez együtt. A 2019-es vb-ről azért maradtam le, mert az érettségim is fontos feladatot jelentett a számomra, most pedig azért halasztok az egyetemen, mert újra mindent egy lapra teszek fel, az úszásra
– mondta befejezésül Holló Balázs, akinek a számára előnyt jelent, hogy idehaza is van egy nagy ellenfele, a nála négy esztendővel fiatalabb Kós Hubert.
Borítókép: Holló Balázs két lábbal áll a földön (Fotó: MÚSZ/Derencsényi István)
