Elöljáróban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter köszöntötte videóüzenetben az államtitkárt és helyettesét, majd a következőképpen indokolta, miért került a sportállamtitkárság a honvédelmi minisztérium alá: katona és sportoló közös vonása, hogy mindkettő keményen készül és a hazáját szolgálja. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezután sok sikert kívánt Schmidt Ádámnak és Schmidt Gábornak a munkájához.
Schmidt Ádám is köszöntéssel kezdte, az elmúlt tizenkét évre szorítkozva köszönetet mondott az elődeinek a munkájukért, név szerint Czene Attilának, Simicskó Istvánnak, Szabó Tündének.
– 2008-ban Schmitt Pál kért fel a Magyar Olimpiai Bizottság jogi igazgatójának – kezdett bele szakmai életútja ismertetésébe Schmidt Ádám. – Két és fél év alatt rengeteget tanultam tárgyalástechnikában, sportdiplomáciában, az élet számos területén. Ezután az ügyvédi irodámra fókuszáltam, de a sport akkor is kiemelt szerepet töltött a megbízások tekintetében. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2020-ban kért fel sportügyi főtanácsadónak, a választási győzelem után pedig államtitkárnak. Ezt a feladatot szolgálatnak tekintem.
Schmidt Ádám hozzátette, számvetést készített, s arra jutott, hogy egyedül nem lesz képes ellátni az államtitkárság vezetését, ezért kérte fel helyettes államtitkárnak az egyik legsikeresebb magyar sportág, a kajak-kenu első emberét, Schmidt Gábort, aki sportvezetőként és a közigazgatásban is jelentős tapasztalattal bír.
A sport stratégiai ágazat, s az is marad
– jelentette ki az új államtitkár, majd röviden beszámolt arról, hogy a kinevezése óta találkozott és egyeztetett a magyar sportirányítás számos szereplőjével, nemzetközi szövetségek vezetőivel, akik kivétel nélkül irigykedve, elismeréssel méltatják a magyart sport helyzetét.
Schmidt Ádám maga is történelminek nevezte a sport helyzetét, arra célozva, hogy a sportért elkötelezett miniszterelnök áll az ország élén immár tizenkét éve.
Majd ismertette az államtitkárság szervezeti felépítését. Munkája céljául a következő területeket emelte ki.
- Megőrizni versenyképességünket, sikerességünket a nemzetközi sportéletben.
- Sportnemzetből váljunk sportoló nemzetté.
- Javuljon a sportélet rendelkezéséré álló források felhasználásának hatékonysága.
Ezekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a három alapsportág (úszás, atlétika, torna) jelenjen meg az oktatásban. Sokkolónak nevezte azt az adatot, miszerint tizennyolc évesen, a pályaválasztáskor, illetve továbbtanuláskor a fiatalok nyolcvanöt százaléka felhagy a versenysporttal. S persze az a cél, hogy a sport mindenkinek élete részévé váljon.
A sportállamtitkárság feladatul kapta a miniszterelnöktől, hogy tíz hónapon belül készítsen értékelést a kiemelt sportágfejlesztésről, ami Schmidt Ádám szavaival folytatódik, de át lesz gondolva. Ő maga már most megfogalmazta, hogy a sportszakemberek területén egyértelmű a hiányosság, elsősorban az utánpótlásedzők helyzetén kell változtatni.
Úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon a sportinfrastruktúra világviszonylatban is hihetetlen léptékben fejlődött és a legjobbak közé tartozik, éppen ezért a jövőben inkább a létesítményüzemeltetésre helyezik a hangsúlyt, annak gazdaságosságát kell javítani.
Kérdésre válaszolva Schmidt Ádám emlékeztetett arra, hogy a tao-rendszer engedélyezése 2023. június 30-án lejár az Európai Uniónál, de a magyar állam azt szeretné, ha a rendszer fennmaradna. A jövőben itt is a források észszerűbb felhasználására helyezné a hangsúlyt, az ellenőrzés kulcskérdés, ami humánerőforrás hiánya miatt nem tökéletes, de orvosolható.
Schmidt Ádám arra is válaszolt, a kormány miért nem adott garanciát a 2023-as jégkorong-világbajnokság hazai megrendezéséhez.
– Miként szinte mindenki, magam is sportszakmailag egyértelműen kiemelten támogatandó eseménynek tekintettem a jégkorong-világbajnokságot. Szerencsétlen együttállás, az idő rövidsége miatt tíz nap alatt kellett dönteni, ráadásul pontos információk hiányában. Az a tervünk, hogy legyen Magyarországon hoki-vb, erről egyeztettünk is már a szövetség vezetőivel.
A budapesti olimpia ügy is szóba került.
– Ha sportért felelősé államtitkárként azt mondanám, hogy nem támogatom, egyből az orvosi rendelőbe kellene mennem – jegyezte meg tréfásan, majd hozzátette, a magyar sportinfrastruktúra szinte készen áll a rendezéshez, amelynek ideje leghamarabb 2036-ban jöhet el.
Borítókép: Schmidt Ádám sportállamtitkár szolgálatnak tekinti a feladatát (Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi)
