Jól kezdődött a meccs, rögtön az első támadásunkból Hárai Balázs svédcsavarral szerzett gólt. Ezután már csak 2-1-re, majd az első negyed végén 3-2-re vezettünk. Azután az olaszok már nemcsak egyenlítettek, hanem a vezetést is átvették. Nemcsak ezen ütköztünk meg, hanem a követhetetlen bíráskodáson is. Amióta világ a világ, ez mindig sarkalatos pontja volt a vízilabdának, de a legújabb játékvezetői felfogás teljességgel érthetetlen. Legalábbis a lelátóról a laikusoknak. De nem lennénk meglepődve, ha a szakembereknek is lennének kételyeik.
Az olaszok egyvalamiben kétségtelenül jobbak nálunk: sportdiplomáciában. Nem akarunk mindent erre kenni, de nagyjából azonos képességű csapatok csatáját a játékvezetők bizony könnyen eldönthetik.
Azt se hallgassuk el persze, hogy Vogel Soma sajnos nem fogott ki jó napot, az olaszok kapusa, De Lungo annál inkább, s náluk a mezőnyben is akadt egy nyerő ember, Di Fulvio, aki akcióból is szép gólokat dobott. A második negyed legvégén, lélektanilag fontos pillanatban éppen ő szerzett vezetést az olaszoknak 6-5-re.
Sajnos a folytatásban egyre jobban elhúztak a vendégek, a negyedik negyed elején Echenique találatával már három góllal, 9-6-re vezettek. A közönség egyre türelmetlenebbül és dühödtebben tüntetett, de mindhiába. Már 11-7 is volt oda, ami után ugyan feljöttünk egy gólra, de az egyenlítésért már nem támadhattunk, végül 11-10-re kaptunk ki.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!