A gyászhírre a hazai futballtársadalom sok fontos alakja megdöbbenéssel reagált, és mindannyian felidézték a legendás Törő párját ritkító képességeit.
Fazekas László, az Újpest korábbi 92-szeres válogatott csatára:
Hatalmas fájdalom Törőcsik Andris elvesztése. Törő elképesztő, kivételes tehetségű futballista volt, akivel ráadásul a pályán kívül rengeteget lehetett nevetni. Ez a sors, a halál egyszer mindenkit utolér. Négy évvel ezelőtt, amikor a hetvenedik születésnapomon köszöntöttek, sokan összejöttünk, ott volt Törő is, örültem, hogy láttam őt és a nővérét. Tudtam, nehéz helyzetben van, amelyből csak óriási akarattal és türelemmel lehetne visszakapaszkodni a normális kerékvágásba.”
Nagy László, az Újpest korábbi 25-szörös válogatott játékosa:
„Csodálatos futballista volt, ha ő játszott, akkor ötezer szurkolóval több jött ki a stadionba. Mai napig híres a rigmus: „Táncolj, Törő!” Fantasztikusan cselezett, óriási meglátásai voltak a pályán. Jól emlékszem, az 1983-as, Köln elleni, 3-1-re megnyert KEK-meccsen gyakorlatilag bolondot csinált a német védőkből. Hogy milyen volt mellette játszani? Azt nem lehet elmondani szavakkal. Mindig koncentrálnunk kellett, nem tudtuk, hogy mikor húz számunkra is váratlant. Nem tudtuk, hogy mikor lő kapura, mikor passzol, mikor cselez, mindent ösztönösen művelt. Zseni volt, azt csinált a labdával, amit akart: ha kellett, az alapvonalról rúgott gólt, ha kellett, kicselezett mindenkit. Emlékszem, 1977-ben a Bolívia elleni vb-selejtezőn 6-0-ra nyertünk, az utolsó gólt én lőttem, miután gyönyörűen lekészítette nekem mellel a labdát. Biztos vagyok benne, hogy soha nem felejtik el a magyar futballban.”





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!