A nehézséggel, amivel szembesült így beszél:
– Nehéz volt újra megszokni a légkört, hiszen több mint tíz éve nem jártam ilyen összdíjazású versenyeken, és nem azt láttam magam előtt, hogy huszonkilenc éves fejjel ismét itt leszek. A ranglistahelyezésemtől függetlenül persze ismerték a nevem, így azt éreztem, hogy ezeken a kisebb tornákon mindenkinek az volt a célja, hogy megverjen, hiszen én már több mindent elértem, míg az ellenfeleim most igyekeznek magasabb szintre jutni. Nagyobb súlyt tettem magamra, túlzottan akartam a sikert, hogy kihozzam magamból a maximumot, így ez nem igazán sikerült. Ezen inkább a játéktudást értem, nem a küzdőszellemről, az akaratról van szó...
Utólag mindig okosabb az ember, de talán könnyebb lett volna, ha tavaly levédetem a rangsoromat egyéniben és párosban is. Úgy lett volna nyolc nagyobb versenyre érvényes indulási jogom, köztük két Grand Slam, így viszont szinte a semmiről kellett mindent újrakezdeni.
Mégsem adja fel, bízik magában, határozott céljai vannak.
– Szeretek teniszezni, és vissza akarok kerülni oda, ahol voltam, és ahová úgy érzem, hogy képességeim alapján még mindig tartozhatok. Ez még bennem van, és a motivációmmal sincs gond, ezért csinálom és dolgozom nap mint nap.
Tartozom magamnak ennyivel, mert ha szögre akasztanám az ütőm, életem végéig ostoroznám magam, hogy túl hamar megfutamodtam.
Csupa tankönyvbe illő mondat, amelyekből, csak remélhetjük, a párosban négyszeres Grand Slam-tornagyőztes játékos valóban képes lesz erőt meríteni.
– A következő hetekben próbálok nagyobb versenyeken indulni, így az észak-amerikai viadalokat veszem célba. Ha egyesben is lehetőséghez jutok, annak örülök, de elsősorban a párosra koncentrálok, hogy ott lehessek a US Openen, és visszatérjek az elitbe. Ehhez azért némi szerencse is kellene, mert a párosrangsorom lutri. Nehéz felférni a táblára, így állandó társat találni is kínszenvedés, ráadásul garantált a korai fordulós kiemelt ellenfél.
Babos Tímea még nem tudja, párosban kivel indul majd New Yorkban.
– Augusztus közepén lesz végleges a nevezési lista, addig javítanom kellene a ranglistahelyezésemen, hogy biztosan tudjak indulni. Szerencsére sokan szeretnének velem párosozni, de hogy a jelenlegi, százötven körüli rangsorommal beférjünk a US Openre, minimum top húszas partner kellene, s még így sem biztos, hogy elég lenne a kombinált ranglista. Ha ismét a legjobb száz között lennék, indulhatnék azokkal, akikkel már egyeztettem.
A végszó ugyanaz: feljebb kell jönnöm a páros-világranglistán, addig nincs értelme konkrét nevekről beszélni.
Éppen ezért egyelőre csak annyit árult el, hogy az első partnere a belga Greet Minnen lesz Vancouverben. A folytatást majd meglátjuk.
A teljes interjút a Nemzeti Sportban olvashatják.
Borítókép: Babos Tímea nem adja fel (Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba)
