időjárás 12°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo

Hosszú Katinka rizst főzött, és hintón vonult be a történelembe

Szalay Attila
2022.08.11. 15:48 2022.08.11. 15:52
Hosszú Katinka rizst főzött, és hintón vonult be a történelembe

Tizenhárom évvel ezelőtt elképesztő számú, 43 új világcsúcs született a római úszó-világbajnokságon. Az volt a „cápadresszek” vb-je. Női 400 vegyesen a „rizsfőző”, azaz Hosszú Katinka győzött, s bár ez azon kevés számok egyike volt, amelyben nem dőlt meg a rekord, ez akkor Magyarországon, azon belül főleg Baján nem sokakat bántott. A római Foro Italico, Mussolini egykori fasiszta szentélye a sporttörténelem legendás helyszíne, ahol csütörtök délelőtt megkezdődött az úszó Eb.

Nem véletlen, hogy a 2009-es idény végén betiltották a szuper úszódresszeket, amelyek új dimenzióba helyezték az addigi eredményeket. Az az évi római vb-n azonban még ezeket az úgynevezett cápadresszeket használták az úszók, és sorra dőltek meg a világcsúcsok – a számok többségében, összesen 43-szor villant fel a WR-felirat a kijelzőkön a Foro Italico nyitott úszóarénájában, a Stadio del Nuotóban.

Magyarország két aranyérmet nyert azon a római vb-n, Gyurta Dániel 200 mellen, Hosszú Katinka 400 vegyesen diadalmaskodott, egyikük sem világcsúccsal, de később mindketten megdöntötték a rekordot, méghozzá az olimpiai döntőben – Gyurta 2012-ben, Hosszú 2016-ban.

 Foro Italico
54th 'Sette Colli' International Swimming Trophy - Day 3
A legendás Stadio del Nuoto. Fotó: NurPhoto/NurPhoto via AFP/Matteo Ciambelli

Katinka esetében már 2009-ben a világcsúcs volt a cél. Akkori amerikai edzője, Dave Salo még becenevet is adott Hosszúnak, hogy fokozza a harci kedvét: 

 

Rice-cookernek, azaz „rizsfőzőnek” szólította, viccesen elültetve benne a gondolatot, hogy meg fogja főzni az olimpiai bajnok és világcsúcstartó ausztrál Stephanie Rice-t.

 

Ha lehet ilyet mondani, a rizs csak félig főtt meg: Hosszú a pályafutása során először megszerezte a világbajnoki aranyérmet, legyőzte a harmadik helyen célba csapó Rice-t, de a rekordját (4:29,45) nem tudta megdönteni (4:30,31), Salo pedig nem leplezte a csalódottságát emiatt.

Rajta kívül viszont nem sokan bánkódtak, hiszen Hosszú a római vb-n az aranyérme mellett 200 vegyesen és 200 pillangón is Európa-csúccsal lett bronzérmes, berobbant a világelitbe.

Amikor hazatért Rómából, az otthonában, Baján lovas hintón hajtott be a Szentháromság térre, ahol királynőként köszöntötte őt a város apraja-nagyja.

Katinka 13 év elteltével ugyanabban a három egyéni számban (200 és 400 vegyes, 200 pillangó) indul a római Európa-bajnokságon a Foro Italico nyitott úszómedencéjében. Cápadressz már nincs, nosztalgia viszont van: a jelenlegi magyar csapatból rajta kívül csak Jakabos Zsuzsanna és Verrasztó Dávid volt már ott a 2009-es vb-n is.

Hosszú tovább írhatja a történelmet Rómában, ahol a példa nélküli 100. érmére hajt világversenyeken (jelenleg 96-ot számlál), valamint Sarah Sjöströmmel verseng azért, hogy továbbra is minden idők legjobb úszója legyen a nagymedencés Eb-ken. Jelenleg 24-23-ra a magyar klasszis vezet az érmek számában a svéd előtt.

Érdekesség: már csak hét világcsúcs él a Rómában 2009-ben felállítottak közül
Férfiak:
– 100 gyors: Cesar Cielo (brazil, 46,91)
– 200 gyors: Paul Biedermann (német, 1:42,00)
– 400 gyors: Paul Biedermann (német, 3:40,07)
– 800 gyors: Zhang Lin (kínai, 7:32,12)
– 200 hát: Aaron Peirsol (amerikai, 1:51,92)
– 4×200 gyorsváltó: Egyesült Államok (6:58,55)

Nők:
– 200 gyors: Federica Pellegrini (olasz, 1:52,98)

A Foro Italicót 1928 és 1938 között építették, jellegét az ókori római fórumok ihlették, és bizony átitatta a birodalmi szemlélet az épületegyüttest. Eredetileg a Foro Mussolini nevet viselte, és a diktátor Benito Mussolini fasiszta szentélyeként készült azzal a céllal, hogy ott rendezzék meg az 1940-es olimpiát a négy évvel korábbi, Adolf Hitler által propagandacélra is felhasznált berlini ötkarikás játékok mintájára.

 

Mussolini olimpiai tervei elégtek a II. világháború tüzében, így a Foro Italico csak 1960-ban töltötte be eredeti célját, amikor végre fellobbant az olimpiai láng Rómában. 

 

Az első magyar úszósikerekre az 1983-as római Eb-ig kellett várni, amikor a Magyar Úszószövetség jelenlegi elnöke, Wladár Sándor 200 háton, Vermes Albán pedig 200 mellen lett ezüstérmes.

A Stadio del Nuotóban született első magyar úszóaranyérmek Rózsa Norbert nevéhez fűződtek, aki az 1994-es római vb-n 100 és 200 mellen győzött. Ezután következett a már említett Gyurta és Hosszú sikere ugyancsak vb-n, tehát Eb-aranyunk még nincs úszásban a Foro Italicóban. Az előttünk álló egy hétben bizonyosan lesz, vélhetően nem is egy.

Borítókép: Hosszú Katinka a 2009-es római világbajnokságon (Fotó: AFP/Christophe Simon)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.