Katarban mintegy négyszáz magyar él, mindannyian a munkalehetőség miatt költöztek az arab országba, s a szennyvíz-hálózat fejlesztését, valamint az olaj- és gázkitermelés területén dolgoznak.
– Azért is lehet viszonylag pontosan tudni a számot, mert az itteni magyaroknak működik külön Facebook-csoportja, ráadásul amúgy is gyakran összejárnak, tartják egymással a kapcsolatot. December elején például közös Mikulás-ünnepséget szervezünk a nagykövetségen – mondta Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi parancsnoka, hazánk 2021 óta hivatalban lévő dohai nagykövete a Nemzeti Sportnak adott interjúban.
Korom Ferenc a regisztrációk, a jegyvásárlások alapján pontosan meg tudja becsülni, hogy durván ezerkétszáz magyar szurkoló érkezik Katarba a világbajnokság alatt. S biztatja is a drukkereket, hogy jöjjenek bátran.
– Ha megtisztelik a katari embereket azzal, hogy tudomásul veszik egy más kultúra, más vallás szabályait, akkor nagyon jól érzik majd magukat – jelentette ki. A nagykövet elismeri, a katariak nem sokat tudnak Magyarországról, inkább csak mint Európa részére gondolnak hazánkra.
– Az alkoholtilalom miatt a magyar borok nem jelentenek vonzerőt, a tradicionális futballnemzetekkel ellentétben katari körökben az Aranycsapat nagy nevei sem mondanak sokat. Néhány mezőgazdasági termék vagy ipari eszköz jelenik meg magyar címkével, egy magyar tejtermelő vállalat például száznegyven-százötven tonna sajtot szállított katari partnerének. Ha mégis ki kellene emelni valamit, ami a kulturális kapcsolatot erősíti, a komolyzenét említeném. A magyar zenészek kezdetektől a Katari Filharmonikus Zenekar oszlopos tagjainak számítottak, és mi is szerveztünk koncerteket hazai előadók bevonásával.
Korom Ferenc árnyalja a Katarban dolgozó vendégmunkásokról (akik az ott élő emberek túlnyomó többségét, kilencven százalékát alkotják) kialakult sommás véleményt,.
– Katarban senki sem dolgozik rabszolgaként – szögezte le, majd a véleményét a következőképpen fejtette ki:
– Nyilván európai mércével nézve mások a lehetőségek, de szabadon járnak, szabadon vásárolnak, kapnak ételt, kapnak szállást, még ha ezek a helyek nem is szállodai szintet jelentenek. A munkabiztonsággal kapcsolatosan az elmúlt években azért rengeteg előrelépés történt. Működik egyfajta biztosítási rendszer, amelyet minden munkaadó köteles a munkavállalóira kiterjeszteni. Például sérülésnél vagy halálesetnél a munkaadónak kárpótlási összeget kell fizetnie a károsultnak vagy az elhunyt családjának. Hogy a halálozási mutatók mekkorák valójában, szerintem senki sem tudja pontosan. És én nem is szeretnék pálcát törni sem a katari állam, sem pedig a helyzet bírálói felett. Ha figyelembe vesszük, hogy hány új stadiont, szállodát, metróvonalat építettek, be kell látnunk, ez nem egy normál ütemű fejlesztés volt. Biztosan előfordultak balesetek, halálesetek, de kérdés az, hogy lehet-e ugyanolyan nagyságrendekről beszélni, amikor tudjuk, hogy az elmúlt időszakban itt a normál építkezési ütemnek mondjuk a tízszeresét vagy a százszorosát lehetett tapasztalni.
Itt talál meg mindent, amit a katari vb-ről tudni érdemes: https://magyarnemzet.hu/futball-vb-2022
Borítókép: Korom Ferenc, Magyarország dohai nagykövete (Fotó: Pesti Tamás)
