Katar–Ecuador 100 perc, Anglia–Irán 117 perc. Hollandia–Szenegál 103 perc, Egyesült Államok–Wales 105 perc.
Ez a labdarúgó-világbajnokság első négy mérkőzésének termése. No, nem a gólok számát, ez eredményt, hanem a lejátszott perceket tekintve. Száz perc, tehát összesen tíz perc hosszabbítás alatt eddig egyetlen meccset sem úsztunk meg. Mondani sem kell, az Anglia–Irán meccs a maga 117 percével minden létező rekordot megdöntött, hivatalos, kétszer harminc perces ráadás híján még sohasem játszottak ilyen sokáig egyetlen vb-mérkőzést sem.
Jó ez így? Miért hosszabbítanak ilyen sokat a játékvezetők a világbajnokságon?
Rendben, a már citált Anglia–Irán összecsapáson az iráni kapus, Alireza Beiranvand sérülése még az első félidőben önmagában nyomós ok volt az extra hosszúságú ráadásra, de a többi meccs sem piskóta.
Nos, jól tudjuk, a videós ellenőrzés, a cserék és a sérülések miatt a játékvezetők rendszeresen hosszabbítanak. A korábbi kiváló bíró, Pierluigi Collina, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezetői testületének elnöke szerint nem csak az ezen esetekben kiesett perceket kell pótolni.
– Ha egy félidőben születik három gól, csak a gólöröm miatt kiesik négy-öt perc – érvelt Collina, majd arról beszélt, hogy a 2018-as világbajnokságon éppen azért bírálták a játékvezetőket, mert nem voltak konzekvensek a hosszabbításoknál.
– Szinte rögtön, ahogy véget ért a 2018-as világbajnokság, megkezdtük a vizsgálatunkat – tette hozzá Collina. – Minden egyes konföderációban több száz mérkőzésvezetőt figyeltünk a világ minden tájáról. A bizottságunkban minden konföderációból vannak tagok, és nyomon követtük őket a folyamat során. Szemináriumokat tartottunk nekik, távolról a járvány idején, majd személyesen, követtük őket, majd meghoztuk a döntéseinket.
