Gyenge összpontosítás, kihagyott ziccerek, alacsony százalékkal értékesített hárompontos dobások, elrontott büntetők, lyukas védekezés, eladott labdák – zömmel ezekről esett szó a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón. Hihetnénk, vesztes meccset elemzett a szövetségi kapitány és a csapatkapitány, hiszen ilyen jelzőkkel, illetve mutatókkal általában nem lehet mérkőzést nyerni, ám szerencsére vannak kivételek.
Most például a magyar női válogatott 89-49-re legyőzte Izlandot az utolsó előtti Európa-bajnoki selejtezőjén. Negyven pont különbség nem mindennapos ezen a szinten, ennek ellenére mégis a hibák jöttek elő elsősorban, mert a csapat különösen az első félidőben nyögvenyelősen kosárlabdázott, a második negyed elején például még csak 22-20-at mutatott az eredményjelző, és akkor minden igaz volt a válogatottra, ami a sajtótájékoztatón elhangzott. Később persze kijött a tudásban és a fizikumban markánsan tetten érhető különbség, fokozatosan nyílt az olló, és meglett az áhított nagy különbség, ugyanakkor Székely Norbert okkal jegyezte meg: nemcsak akarunk, tudunk is ennél sokkal jobban játszani.