Miközben a héten sikeres rajtot vett az UEFA által átalakított Bajnokok Ligája, a FIFA elnöke, Gianni Infantino pánikol. A jövő nyári, 32 csapatos klubvilágbajnokság ugyanis egyelőre nemcsak a klubok és a szurkolók, hanem a televíziós társaságok körében is népszerűtlen. Idő persze még van, de ne feledjük: a klubvilágbajnokság ötlete egyszer már csúfosan megbukott.
Az Origó írta meg, hogy Gianni Infantino rendkívüli ülést hívott össze, mert még egyetlen globális televíziós társaság sem vásárolta meg a klubvilágbajnokság közvetítési jogait. A pánikról árulkodó információ azonban vélhetően csak tovább rontja a FIFA tárgyalási pozícióját.
Elmarad a klubvilágbajnokság? Már volt rá példa
Bár a klubvilágbajnokság tervezett időpontjáig (2025. június 15.–július 13.) még sok idő van, a közvetítési jogokról szóló megállapodásokat sem egyik napról a másikra szokás véglegesíteni. Szinte biztos, hogy a FIFA és a 32 csapatos klub-vb-t megálmodó Infantino túlbecsüli a terméke piaci értékét.
A játékosok már hosszú évek óta a túlterheltségre panaszkodnak, és a felduzzasztott klubvilágbajnokságot Carlo Ancelotti, a Real Madrid vezetőedzője is kritizálta, igaz, aztán klubja – és közvetve vélhetően a FIFA – nyomására visszakozott.
A klubvilágbajnokság múltja is figyelmeztet: nincs akkora érdeklődés a projekt iránt, mint azt Infantino szeretné. Az első tornát 2000-ben, nyolc résztvevővel Brazíliában rendezték meg, ám a folytatás, a 2001-re, Spanyolországba tervezett torna pénzügyi okokból elmaradt.
A következő próbálkozás már Infantino idejében fuccsolt be: a 2021-re, Kínába tervezett hosszabb klub-vb-nek a Covid tett keresztbe.
Klubvilágbajnokság, világkupa, Arany-kupa: káosz
Arra, hogy eldőljön, melyik a bolygó legerősebb klubja, régóta van igény. Az európai (BEK, majd BL) és a dél-amerikai (Libertadores-kupa) csúcssorozat győztese 1960-ban csapott először össze a világkupáért, eleinte oda-visszavágós rendszerben, majd egyetlen, semleges helyszínen megvívott meccsen. A trófea népszerűsége változó volt az évtizedek során, de a FIFA végül 2017-ben elismerte a győzteseket klubvilágbajnokként, noha a világkupa nem tartozott a szervezethez.
Az utolsó világkupadöntőt 2004-ben rendezték, aztán vette át a helyét a FIFA hat-, majd hétcsapatos klubvilágbajnoksága, amelyen egyre inkább szembetűnővé vált az európai dominancia. 2007 óta csak egyszer, 2012-ben, a brazil Corinthians révén született nem európai siker az évente megrendezett tornán.
Azaz az eredeti kérdés már nem tűnik érdekesnek, az európai Bajnokok Ligája aktuális győztese nyugodtan tekinthető a világ legjobb klubcsapatának.
A FIFA egyébként mindent akar egyszerre, a felduzzasztott klub-vb mellett megtartja a rövid formátumot is. A FIFA Interkontinentális Kupa vasárnap kezdődik az egyesült arab emirátusokbeli Al-Ain és az új-zélandi Auckland City meccsével, az európai BL-győztesnek – aktuálisan a Real Madridnak – viszont a korábbi kettő helyett már csak egy meccset kell vívnia a trófeáért, december 18-ára várja a kieséses meccsek végén állva maradó riválist a másik öt kontinentális szervezet képviselője közül.
A teljesen szétszabdalt Interkontinentális Kupával ellentétben a klub-vb-nek tornajellege lesz, június 15. és július 13. között zajlik az Egyesült Államokban. Apró bökkenő, hogy párhuzamosan (június 14.–július 6.) az észak- és közép-amerikai válogatottak kontinenstornája, az Arany-kupa is zajlik majd, legalább részben szintén az USA-ban.
Hogy mi lesz a játékosokkal, akik mindkét tornán szerepelhetnének, az csak egy az ezernyi megválaszolatlan kérdés közül.
