A PSG-nél töltött hat év alatt Mbappé hat francia bajnoki címet nyert, de a Bajnokok Ligája-győzelem elmaradt, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a francia labdarúgó a Real Madridot választotta, amely a nyáron szerezte meg történetének tizenötödik BL-trófeáját. A 25 éves támadó a kezdetekben kissé bizonytalannak tűnt, ennek oka az lehetett, hogy a királyi klubnál ismét a kilences, azaz a középcsatár posztján játszott. Ezen a poszton lendületből ritkábban tudta rávezetni az ellenfél védőire a labdát, ráadásul a letámadásból is jobban ki kellett vennie a részét Carlo Ancelotti csapatában, a labda nélküli játékban már Párizsban is komoly hiányosságai voltak Mbappének.
Eddig a spanyol bajnokságban tizenöt meccsen kilencszer volt eredményes, mellette egy gólpasszt tett be a közösbe. A Bajnokok Ligájában viszont mindössze két találatot szerzett. A Real Madrid házigóllövőlistáján Mbappé a Gironának lőtt góljával átvette a vezetést a brazil Viniciustól, de a kilenc szerzett találatából hat akciógól volt, három pedig tizenegyesből született. Bár a franciának az eddig teljesítménye még javulhat, egyre erősödnek azok a hangok, miszerint tévedés volt Párizsból a spanyol fővárosban hozni a francia játékost. A Real Madrid történetében az elmúlt évtizedekben akadnak példák elhibázott döntésekre, melyek súlyos eurómilliókba kerültek a Blancóknak.
A Real Madrid sokszor döntött rosszul
A 80-as és a 90-es évek egyik legtechnikásabb középpályására, a horvát Robert Prosineckire akkor figyelt fel a világ, amikor csapatával, a Crvena zvezdával megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (a Bajnokok Ligája elődje). A Madridban töltött, sérülésekkel tarkított három évének csúcspontja egy gól volt a Barcelona elleni rangadón, de még ezt is elhomályosította az a tény, hogy 1995-ben az ősellenfélnek számító katalán csapathoz igazolt, de ott is csalódást okozott a Realnak tizenötmillió euróba kerülő játékos. 1999-ben érkezett a királyi gárdába az Arsenaltól a problémás francia csatár, Nicolas Anelka, aki az angol sajtótól a „Le Sulk” (A Morcos) becenevet kapta. A támadó első gólját az El Clásicón szerezte, és kétszer is betalált a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Bayern München ellen.
A szezonban összesen csak hét gólig jutott, nem utolsósorban azért, mert egyszer 45 napos eltiltással sújtották, miután megtagadta, hogy részt vegyen az edzésen. Anelka később azzal vádolta spanyol munkaadóit, hogy úgy kezelték, mint egy kutyát. Az angol válogatott középhátvéd Jonathan Woodgate 2004-ben csatlakozott a madridiakhoz tizennyolcmillió euróért, de 2006-ban, mindössze nyolc bajnokival a háta mögött, visszatért Londonba, a Tottenham csapatához. Még ebben az évben érkezett a „A Fal” becenévre hallgató marcona középhátvéd Walter Samuel huszonötmillióért, de egy csalódást keltő idény után az argentin játékos eligazolt az Interhez, ahol olasz bajnoki címet és Bajnokok Ligáját nyert a milánóiakkal.
Cassano a péksütemények és a nők
Bár az ötmillió eurós átigazolási díj nem volt magas, a 2000-es években az olasz futball egyik fenegyerekeként ismertté vált Antonio Cassano leigazolása totális csőd volt 2006-ban. A zseniális képességű támadó hét meccsen mindössze egy gólt rúgott, a hozzáállásánál csak az étrendje volt rosszabb. „Madridban volt egy barátom, aki szállodai pincér volt. Az volt a feladata, hogy péksüteményt hozzon nekem, miután szexeltem. Felhozta a süteményeket, én kísértem a nőt hozzá, és cseréltünk: ő elvitte a lányt, én pedig elvettem a süteményeket. Ez volt a tökéletes este – árulta el később az olasz labdarúgó. A 2007-ben a Feyernoordtól érkezett balszélső Royston Drenthe tizennégymillió euróba került, de a Deportivo La Coruna ellen úgy kifütyülte őt a Bernabéu közönsége, hogy soha többé nem tudta már kiaknázni a benne rejlő potenciált. Később még Lionel Messi ellen is csúnyán megégett, amikor le akarta szerelni az argentint, igaz, azt már nem a Real játékosaként szenvedte el. Az ifjú reménység szorongással küzdött, huszonkilenc évesen rapkarrierbe kezdett.
Aranylabdásként némileg fura lehet, így talán a Real Madrid legellentmondásosabb igazolásának is számíthatna, de a 2009-ben átigazolási rekordot (65 millió euró) döntő Kaká is szerepel a listán.
A huszonhét éves brazilt sérülések hátráltatták a Ronaldo–Messi-korszak kezdetén, ráadásul az edző, José Mourinho inkább a német Mesut Özilt preferálta a posztján. Bár egy bajnoki címet azért nyerni tudott, saját elmondása szerint kicsit elveszítette a futball iránt érzett örömét Madridban. A 2014-ben nyolcvanmillióért igazolt kolumbiai James Rodriguez bukása mellett a madridi szurkolóknak a legfájóbb a z Eden Hazard által okozott csalódás lehetett 2019-ben. A belga szélső túlsúlyosan érkezett a nyári felkészülésre, és bár a Bajnokok Ligáját sikerült megnyernie a Reallal, a hetvenhat meccsen lőtt hét gól édeskevés volt attól a játékostól, akitől a Chelsea színeiben hét szezonon át az egész Premier League rettegett.
