Válságban van-e a kézilabda? Akár a téli olimpián végezheti a sportág

Van, aki át akarja paterolni a sportágat a téli olimpiára. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az továbbra is csak Európában igazán erős és népszerű. A vasárnap véget ért világbajnokság ismét felszínre hozta a kérdést: merre tovább, kézilabda? Van megoldásra váró probléma éppen elég, miközben a nemzetközi szövetség elnökének láthatóan fogalma sincsen semmiről.

Sokan piros lappal büntetnék az egész sportágat, száműznék a téli olimpiára Fotó: AFP

Ebből a legjobb négybe jutott nem európai ország: 1/0

Látható tehát, hogy a nyári olimpiákon totális fölényben van az európai kézilabdázás, hiszen a felsorolt játékokon összesen egy olyan ország akadt, amely nem európaiként szerepelt a legjobb négy között. Ez ennek a sportágnak a legnagyobb problémája jelenleg. Azaz, hogy eredményességben és népszerűségben is le van maradva olyan világsportágak mögött, mint például a kosárlabda.

A kosárlabda mezőnye kiegyensúlyozottabb

De, hogy ne rébuszokban beszéljünk, nézzük meg a kosárlabda hasonló számait a párizsi olimpiám.

férfiak: a legjobb négy között: Franciaország, Németország, USA, Szerbia

nők a legjobb négy között: Franciaország, Belgium, USA, Ausztrália

Látható, hogy az USA mindkét nemnél ott van, sőt, mindkét aranyérmet megnyerte. Ausztrália jelenléte a női mezőnyben üzleti szempontból szintén kulcsfontosságú. Ráadásul 2021 óta már a 3x3-as kosárlabda is szerepel az olimpiai programban.

Los Angeles, Brisbane: teljes érdektelenség fenyegeti a kézilabdát

Most idézzük fel a brit Lord Sebastian Coe tervét, amely arról szól, hogy a kézilabdát át kellene tenni a téli olimpia műsorára. Első hallásra erre is mondhatnánk, ugyan mi a különbség, s különben is, a kézilabda világversenyeit úgyis telente rendezik, az a lényeg, hogy a sportág ne kerüljön le az olimpiai műsorról. Egy téli olimpiát azonban sokkal, de sokkal kevesebben követnek figyelemmel, mint egy nyárit. 

Ma már a sportági folklór része, hogy az 1996-os atlantai olimpia női kézilabda döntőjének végén – 60 perc leteltével, de a hosszabbítás kezdete előtt – a nézők nagy része elhagyta a csarnokot, mert senki nem szólt nekik, hogy döntetlen esetén folytatódik a játék. A következő két nyári olimpia rendező országában, az Egyesült Államokban, illetve Ausztráliában a kézilabda teljesen marginális sportág, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy az ezen a két olimpián alanyi jogon elinduló amerikai és ausztrál női és férfi kézilabda-válogatott a majdani olimpiai mezőny két leggyengébb csapata lesz (előbbi például újsághirdetésekben toboroz játékosokat).

Belemenés vagy belül védekezés? (Fotó: AFP)

A szubjektív szabályértelmezés a kézilabda halála

Három olyan szabályrészlet van, amely egy-egy meccsen döntő fontosságú, de amelyeknek a megítélése még mindig szubjektív, azaz a bírókra van bízva.

1. Meddig tart egy csapat támadása
2. Mikortól passzív a játék?
3. A belül védekezés kérdése

Az első pont az, amellyel régóta kellene valamit kezdeni. Hogy mit? Be kellene vezetni a támadóidőt. Meggyőződésünk, hogy ez az egyik legfontosabb ósdi szabály, amely miatt a kézilabda például nem tudja meghódítani Amerikát. Ott ugyanis nem szeretik azokat a sportágakat, amelyeknek nincs letisztult, egyszerű, közérthető szabályrendszere. Így például az is zavaró és szubjektív, hogy ami az egyik oldalon belül védekezés és hétméteres, a másik oldalon egyik sem, sőt akár belemenés. Az új nézőknek fogalmuk sincs, hogy miért ítélnek a bírók egyszer így, másszor úgy.

A közösségi média légüres tér

2026-ban egy sportág eladhatóságának szinte első számú függvénye a közösségi média uralása, a Facebook, az Instagram, a Twitter és ma már a TikTok oldalainak napi használata.

Ezen a területen egy 1992-ben született, azaz 33 éves korábbi dán kézilabdázó, Rasmus Boysen egymaga többet tesz, mint az egész IHF és annak vezetősége, ám egymaga nem tud minden falat áttörni. Kellenének hozzá társak, kellene egy olyan IHF-elnök és vezetőség, amely partner lenne a munkájában. 

Hasszan Musztafa, a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) egyiptomi elnöke (Fotó: TT News Agency via AFP)

Musztafa elzavarása mindent megoldana?

Igen is, meg nem is. Azt minden normális, a kézilabdát szerető ember tudja, hogy az egyiptomi IHF-elnök felett eljárt az idő. A kora (81 éves lesz az idén), de még inkább a szemlélete miatt. A kézilabdázásnak egy fiatal, innovatív, a kort és a közösségi médiát is jól értő elnökre lenne szüksége. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az IHF berkein belül van ilyen ember. A kérdés csak az, hogy Musztafa és baráti köre mennyire szeretné, hogy kő repüljön az állóvízbe.