Slózitól Luxemburg grófjáig – 999 meccs legjobb gólszerzői

Jelentős mérföldkőhöz érkezik a magyar válogatott: március 20-án, csütörtökön történetének az ezredik mérkőzésén lép pályára. Az ellenfél Isztambulban Törökország lesz, amely ellen a 999 meccsből tizenhatszor játszott, a mérlege pedig tíz győzelem, négy döntetlen és két vereség. Ezekben a napokban felidézzük a csaknem ezer összecsapás néhány legfontosabb vagy legérdekesebb fejezetét, amelyek között akadnak fájó kudarcok, és persze okkal ma is büszkeséggel eltöltő sikerek is. A legnagyobb kudarcok és a legnagyobb különbségű sikerek után most azokra emlékezünk, akik egy meccsen belül a legtöbb gólt szerezték. A cikk az Arcanum adatbázisának segítségével készült.

Nyilasi Tibor a 9. legjobb gólszerző a magyar válogatott történetében, Luxemburg ellen ötször talált a kapuba, de a képen látható salvadori védők életét is megkeserítette két góllal. Fotó: AFP

LABDARÚGÁS

Vitathatatlan, hogy a magyar labdarúgás legeredményesebb csatára Puskás Ferenc volt. Ő 85 mérkőzésen 84-szer talált az ellenfelek kapujába, ez az egész világon megsüvegelendő teljesítmény. Háromszor ért el mesterhármast, az Albánia ellen 12-0-ra megnyert meccsen négy gólt szerzett, és bármilyen hihetetlen is, ezzel nem férne dobogóra sem azok közül, akik egy adott mérkőzésen a legeredményesebbek voltak. (A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.) 

A magyar válogatott három legeredményesebb gólszerzője, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc közül Schlosser Imre végezte el a kezdőrúgást a jubileumi magyar–osztrák mérkőzésen Fotó: mtkbudapest.hu

Ebben a kategóriában Schlosser Imre, a legendás karikalábú Slózi alkotott maradandót a magyar válogatott 32. hivatalos meccsén 1911. október 29-én Svájc ellen. Ez volt az utolsó alkalom, amikor a Millenáris adott otthont a nemzeti csapat mérkőzésének, és az érdeklődésről a Nemzeti Sport így írt: „Tizennégyezer fizető néző volt a svájciak elleni mérkőzésen. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 3000 ember a betört kapun keresztül ellenőrzés nélkül jött be, tehát a fele ingyen, s ha számításba vesszük, hogy körülbelül ezer embernek van a Millenárisra állandó jegye, azonkívül pedig alkalmi ingyenjegyek is voltak kiadva, bízvást megállapíthatjuk, hogy 18 000 ember volt kint a mérkőzésen.”

Hat gól után indult a vonata

Januárban a két csapat Zürichben már összecsapott, és akkor 2:0-ra a svájciak nyertek. Most sikerült nekik alaposan visszavágni, a magyar együttes 9:0-ra győzött, és a sportlap állította, a kapusnak, valamint a védőknek csupán annyi dolguk akadt, hogy gyönyörködjenek a társak, különösen a hat gólig jutó Schlosser Imre pazar játékában. Slózi az első félidőben egyszer talált be, a másodikban viszont mind az ötöt ő szerezte, a tudósító pedig az egyéni értékeléseknél ezt írta róla: 

„A végén jön Schlosser. Nem tudok róla mit írni, mert már minden dicsérő jelzőt elkoptattak rajta.”

 Slózi egyébként a magyar válogatottak góllövőlistáján a 3. helyen áll Puskás Ferenc és Kocsis Sándor (68 meccs/75 gól) mögött 68 meccsen elért 58 góljával.

Forrás: Arcanum

Ezt a teljesítményt ismételte meg a 125. meccsen 1927. június 12-én Takács II József az Üllői úton. A franciák 13:1-es legyőzéséről az előző részben már részletesen szóltunk, ám a hatgólos Takácsra külön is érdemes egy bekezdést áldozni. Ötször lett a magyar bajnokság gólkirálya 1926 és 1932 között, a válogatottban 32 meccsen 26-szor talált az ellenfelek hálójába, tehát ez a franciák elleni hat gól nem a semmiből jött. Nem sokkal később a Ferencvárosban vált igazi legendává, de ennek a meccsnek az idején még a Vasas játékosa volt. A klubja ugyanebben az időpontban Aradon vendégeskedett két meccsen, Takács pedig a hatodik gólja után a 85. percben nemes egyszerűséggel lejött a pályáról, és rohant a pályaudvarra, hogy elérje a következő aradi vonatot, és legalább a második mérkőzésen pályára léphessen. Elérte, és másnap, ha már ott volt, rúgott három gólt.

Planicka tehetetlen volt Sárosival szemben

Az egy meccsen szerzett gólok számában tíz évvel később, 1937. szeptember 19-én, a válogatott 204. hivatalos mérkőzésén született meg a máig is élő csúcs. Az Európa-kupa 1936–1938-as kiírásában Csehszlovákia volt az ellenfél az MTK stadionjában, a magyar csapat 27 ezer néző előtt 8:3-ra győzött, a Nemzeti Sport címlapján pedig a magyar gólszerzők így sorakoztak: Zsengellér, Sárosi, Sárosi, Sárosi, Sárosi, Sárosi, Sárosi, Sárosi. Ez hét gól egy tétmérkőzésen, a puszta szám önmagáért beszél. A szünetben egyébként még csak 2:2 állt az eredményjelzőn, és a második félidőre átalakult a támadósor, Sárosi György jobbösszekötőből bement középcsatárnak, és ezzel beindult a henger. A csehszlovákok legendás kapusa, Frantisek Planicka ezt mondta a sportlapnak: 

A magyar gólokkal szemben tehetetlen voltam. A legtöbbet egészen rám hozta Sárosi, és aztán rúgta be mellettem a kapuba. Sárosi extraklasszis középcsatár. Talán az egész világon nem fut hozzá hasonló.

 Az egyébként jogi diplomát is szerzett dr. Sárosi Györgyöt a World Soccer magazin 1999 decemberében méltán sorolta be a 20. század száz legnagyszerűbb labdarúgója közé, a válogatott gólszerzői között pedig 62 meccsen szerzett 42 góljával az 5. helyen áll.

Egy gól a hétből, Planicka nem tudja védeni Sárosi lövését  Forrás: Tempofradi.hu

Nagyot kell ugranunk előre az időben a következő kiugró egyéni góltermésig, egészen 1975. október 19-ig. A magyar válogatott az 501. hivatalos mérkőzésén Luxemburgot fogadta Szombathelyen a következő évi Európa-bajnokság utolsó selejtezőjén. Az már eldőlt, hogy a csapat nem lesz ott a kontinenstornán, csak a presztízs volt a tét, azt viszont sikerült növelni. A végeredmény 8-1 lett, a gólok sorát Pintér Sándor nyitotta meg, Wollek Tibor és Várady Béla zárta le, közte pedig egy mindössze húszéves fiatalember, Nyilasi Tibor ötször is betalált a luxemburgiak kapujába. 

Ez volt az ötödik válogatottsága, korábban egy gólt szerzett a nemzeti csapatban, a meccsek számában végül 75-ig, a gólokat tekintve 32-ig jutott el legendás pályafutása során, ezzel a válogatott történetének a 9. legeredményesebb játékosa, és ekkor ragadt rá a Luxemburg grófja becenév.

 A Nemzeti Sport ezt írta róla: „Nyilasi ezen a válogatottmérkőzésen 10-es osztályzatot érdemel, öt gólt rúgott és számos alkalommal odakerült még a kapu elé. Minden megmozdulása gólveszélyt jelentett, sok kitűnő labdát adott és mesterien kihasználta helyzeteit.”

Világcsúcs volt a mesterhármas

Mesterhármassal sokan eldicsekedhetnek a magyar válogatottat megjárt futballisták közül, ám ezek között akad egy igazán különleges. Ráadásul világbajnoki mérkőzésen született, Spanyolországban, 1982. június 15-én, a csapat 566. hivatalos meccsén. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány több remek csatár közül választhatott, és a selejtezők hősét, Kiss Lászlót a kispadra ültette az első csoportmérkőzésen Salvador ellen. Kiss László az 55. percben állt be Törőcsik András helyére, majd a 69. és a 76. perc között gyorsan vágott egy mesterhármast, ami nem elég, hogy a vb-k történetének leggyorsabb cserejátékos által elért mesterhármasa, hanem egyáltalán, a leggyorsabb tripla a világbajnokságok 1930 óta íródó históriájában, stílszerűn fogalmazva: világcsúcs.

KISS LÁSZLÓÉ VOLT A 6., A 8. ÉS A 9. GÓL

A magyar labdarúgó-válogatott történetéről, az eddigi 999 mérkőzésről írt korábbi összefoglaló történeti cikkeink: Az egyiptomi csapástól Mexikóig– 999 meccs legnagyobb kudarcai Gólzáporok világbajnoki csúcsokkal – 999 mérkőzés legfölényesebb győzelmei