Olvad a jég az oroszok körül, egyre többen engednék vissza sportolóikat a nagy világversenyekre

Megsokszorozódtak az információk az orosz és belarusz sportolók visszafogadásával kapcsolatban, amióta Kirsty Coventry lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A 41 éves zimbabwei sportvezető ugyanis választási programja egyik alapkövének nevezte a felfüggesztett két állam versenyzőinek visszatérését az olimpiai családba. Több sportágban megindult az enyhülési folyamat, ám jól látszik, mindenki a NOB hivatalos döntésére vár ebben a kérdésben, a szervezetet ráadásul sürgeti az idő, hiszen egyre közeleg a 2026-os téli olimpia. Eddig egyedül a Sebastian Coe vezette Nemzetközi Atlétikai Szövetség zárkózik el határozottan a felfüggesztett orosz sportolók visszaengedésétől.

2025. 04. 07. 4:55
Rövidesen döntenie kell a NOB-nak a két felfüggesztett állam sportolóiról
Rövidesen döntenie kell a NOB-nak a két felfüggesztett állam sportolóiról Forrás: IOC Media
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amint megválasztották a zimbabwei Kirsty Coventryt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének a szervezet 144. kongresszusán március 20-án a görögországi Costa Navarinóban, Oroszország azonnal többfrontos támadást indított annak érdekében, hogy 

a jelenleg partvonalon kívülre helyezett sportnagyhatalom versenyzői az orosz zászló alatt térhessenek vissza az olimpiai családba. 

Ezen senki sem csodálkozhatott, hiszen a NOB első női és afrikai elnöke a választás előtt többek között az orosz – és belarusz – sportolók visszafogadásával kampányolt.

Kirsty Coventry lett a NOB történetének első női elnöke
Kirsty Coventry egyik nagy törekvése, hogy visszahozza az orosz és belarusz sportolókat az olimpiai családba      Fotó: Fabrice Coffrini/AFP

A NOB új elnöke minden sportolónak megadná az olimpián való szereplés jogát

Kirsty Coventry nem sokkal NOB-elnökké választását követően interjút adott a The New York Timesnak, amelyben kifejtette álláspontját Oroszországgal kapcsolatban. Szerinte tisztességesen jártak el az orosz sportolókkal a párizsi olimpián, ugyanis csak azok nem kaptak rajtjogot, akik nyíltan támogatták Oroszország háborúját Ukrajna ellen. Úgy fogalmazott, 

elsődleges célja annak biztosítása, hogy Oroszország és Belarusz visszatérjen az olimpiai családba.

– A NOB vezetőjeként kötelességem annak biztosítása, hogy minden sportoló részt vehessen az ötkarikás játékokon. 

Ez nemcsak az Európában és a Közel-Keleten zajló nagy háborúkról és konfliktusokról szól, ugyanis Afrikában is vannak háborúk és konfliktusok.

Létrehozok egy munkacsoportot, amelynek feladata olyan iránymutatás kidolgozása, amely segít eligazodni ezekben a konfliktusos időszakokban, előtérbe helyezve a sportolók érdekeit – hangsúlyozta Coventry.

Mindenki a NOB-ra vár

Nos, Coventry ezen nyilatkozata – és természetesen a tűzszüneti tárgyalások megindulása és a lehetséges béke megkötésének lehetősége – azonnal elindította a különböző sportágakban az oroszkérdés megvitatását, és jelenleg úgy tűnik, olvadóban van a jég, noha az jól látszik, hogy 

a különböző sportágak vezetői ugyan beletérdeltek a rajtgépbe, ám a végső döntésükkel mindenképpen megvárják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalását, amit a 2026-os téli ötkarikás játékok közelsége miatt rövidesen meg is kell hozni.

Állítólag a NOB a 2026-os téli játékokon mindkét szankcionált ország sportolóinak visszatérését szorgalmazza, sőt az SVT svéd műsorszolgáltató február 25-i jelentése szerint a NOB arra kérte a nemzetközi szövetségeket, hogy engedélyezzék az orosz és a belarusz sportolóknak a 2026-os milánó–cortinai téli olimpia kvalifikációs versenyein való részvételt.

The 41st ANCI Annual Assembly At Lingotto Fiere In Turin
Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes a tűzszünet létrejötte után engedné indulni az orosz és belarusz sportolókat a 2026-os téli olimpián     Fotó: NurPhoto via AFP

Már a politikai élet is kezd polarizálódni e kérdésben. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes március 26-án kifejezte azon óhaját, hogy orosz és belarusz sportolók jövőre részt vehessenek a 2026-os téli olimpián, feltéve, hogy a háborút előbb tűzszünet, majd békekötés zárja le. Salvini, aki Giorgia Meloni miniszterelnök kormányában az infrastruktúráért felelős miniszteri posztot is betölti, a Cortina d'Ampezzó-i bobpálya avatóján hangsúlyozta az olimpiai játékok egyesítő jellegét.

– Tekintettel arra, hogy jelenleg tűzszüneti, illetve béketárgyalások folynak az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban, 

bízom abban, hogy az olimpiai szellem összehozza ismét az embereket és a sportolókat,

és azt remélem, a 2026-os téli olimpia lesz az első ötkarikás játék, amelyen ukrán és orosz sportolók közösen indulhatnak a versenyszámokban – fogalmazott Salvini.

A jégkorongozóknál mindkét esetre felkészültek

A Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) áprilisban dönt arról, hogy fenntartja vagy feloldja a sportágra vonatkozó korlátozásokat a közelgő, 2026-os téli olimpiai játékra. A szervezet hangsúlyozza, hogy ez egy olyan ügy, amelyet sürgősen kell megoldani, főleg annak ismeretében, hogy az észak-amerikai profiliga, az NHL a 2014-es, Szocsiban rendezett téli olimpia után most visszatér a játékokra, így az orosz profiligával, a KHL-lel való kiegyezés is fontos lenne sokak szerint.

Még ebben a hónapban eldől, hogy az orosz hokiválogatott ott lehet-e a 2026-os téli olimpián     Fotó:  Wikipédia

– Jelenleg két készenléti terve van az IIHF-nek az olimpiai tornára. 

Az egyikben szerepel az orosz csapat, a másikban pedig nem.

Az ügyet sürgősen meg kell oldani, mert nemcsak a csapatok, hanem a szurkolók is bizonytalanok, tudniuk kell, hogy melyik meccsekre vegyenek jegyet, és hogyan tervezzék meg az utazásaikat – közölte egy, a nemzetközi szövetséghez közelálló forrás a TASZSZ orosz hírügynökséggel. Más sportágakhoz hasonlóan az IIHF tanácsa februárban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntéséig meghosszabbította az orosz és belarusz csapatokkal szembeni szankcióit. 

Ha Oroszország nem vehet részt az olimpiai tornán, a francia válogatott veszi át a helyét.

A FIFA és az UEFA is a visszafogadás mellett

A labdarúgásban – a sportágban a FIFA és az UEFA a háború kezdete óta határozottan fenntartja a felfüggesztést – is úgy tűnik, azon nézet kerekedik felül, hogy Oroszország és Belarusz visszatérhessen a nemzetközi foci kerékvágásába, és ennek az április 3-án, Belgrádban rendezett 49. UEFA-kongresszuson nemcsak az Európai Labdarúgó-szövetség, hanem a FIFA elnöke hangott adott. Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke azon reményét fejezte ki, hogy a nagyon várt békének köszönheten véget ér az ukrajnai háború.

Gianni Infantino abban az esetben azonnal visszaengedné a futball világába az oroszokat és a fehéroroszokat, ha sikerrel zárulnának a tűzszüneti és béketárgyalások
Gianni Infantino abban az esetben azonnal visszaengedné a futball világába az oroszokat és a belaruszokat, ha sikerrel zárulnának a tűzszüneti és béketárgyalások    Fotó: AFP/Giorgio Viera

– Mivel jelenleg a háborús felek között a tűzszünetről, majd az azt követő békéről folynak a tárgyalások, remélem, hamarosan áttérhetünk a következő oldalra, ami azt jelentené, hogy visszahozzuk Oroszországot és Belaruszt a futballvilágba – mondta a FIFA elnöke, majd hangsúlyozta a futball egyesítő szerepét, és hozzátette: 

Ez az, amiért szurkolnunk kell, ezért kell imádkoznunk, mert ez az egység a labdarúgás nem arról szól, hogy szétváljunk.

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke osztja Infantino véleményét, és megerősítette, hogy a háború befejeztével a két felfüggesztett államot visszafogadják. – Mint már sokszor mondtam, ha a háború véget ér, visszafogadjuk őket – közölte Ceferin.

A Coe vezette atléták nem alkusznak

Ugyanakkor van olyan nemzetközi szövetség, amelyet nem hatnak meg a megkezdődött tárgyalások. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) mindenképpen közéjük tartozik. A sportág globális irányító testülete március 27-én úgy döntött, hogy fenntartja mindkét ország sportolóinak az eredetileg 2022 márciusa óta fennálló felfüggesztését az ukrajnai háború miatt. Az intézkedés további értesítésig érvényben marad – erősítette meg Sebastian Coe, a szövetség elnöke egy londoni sajtótájékoztatón.

– A testület javaslata az volt, hogy a jelenlegi szankciókat tartsuk fenn anélkül, hogy módosítani kellene azokat, kivéve, ha a helyzet jelentősen romlik, vagy nem születik békemegállapodás – indokolta Coe a döntést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Athletics Integrity Unit (AIU) továbbra is bevonja az orosz és fehérorosz sportolókat nemzetközi tesztcsoportjába, mégpedig a végső békére számítva.

Sebastian Coe NOB elnökként a békekötés esetén visszaengedné az orosz és fehérorosz sportolókat az olimpiai családba
Sebastian Coe csak a békekötés esetén engedné vissza az orosz és belarusz sportolókat az atlétikai viadalokra    Fotó: Kirill Kudryavtsev

Kosárlabdában a májusi kongresszuson döntenek

A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) 2025 májusáig meghosszabbította az orosz és belarusz válogatottak és klubok felfüggesztését az összes szankcionált versenyen, amint azt a pénteken nyilvánosságra hozott hivatalos közlemény is megerősítette.

Oroszország és Belarusz státusza változatlan marad a FIBA központi igazgatóságának következő, 2025 májusára tervezett üléséig

– olvasható a sajtóközleményben. A kosárlabda globális irányító testülete eredetileg 2022. március 1-jén rendelte el a tilalmat az ukrajnai eseményekre reagálva. Ez az ítélet mindkét nemzetnek megtiltotta a 2023-as kosárlabda-világbajnokság selejtezőiben való részvételt, és ez a döntés az összes orosz és belarusz férfi- és női klubcsapatra is vonatkozott. Hasonló döntést hozott az Euroliga, valamint az orosz válogatottakat szintén kizárták a 2024-es párizsi olimpiai játékok kvalifikációs folyamatából.

Szlalomban megkezdődött a felfüggesztés feloldása

A Nemzetközi Kenuszövetség (ICF) ugyanakkor engedélyt adott az orosz sportolóknak, hogy semleges zászló alatt versenyezzenek 2025-ben az októberi, Ausztráliában és május 14–18-a között, Párizsban rendezendő szlalom világ- és Európa-bajnokságon, ezzel véget vet az ukrajnai háború miatti hároméves felfüggesztésnek – jelentették be március 28-án. A 2025-ös naptár főbb eseményeit rendező országokkal együtt semleges státuszban hagyta jóvá a jelenlétüket a nemzetközi szlalomversenyeken.

Boris Van der Vorst, a World Boxing holland elnöke     Fotó: World Boxing

A World Boxing támogatja az orosz bunyósok visszatérését az olimpiára

A NOB új elnökének véleményét erősíti az orosz témában, hogy az olimpiai mozgalom által elismert világszervezet, a World Boxing (WB) is támogatja az orosz sportolók teljes jogú visszatérését az olimpiai családba. A WB elnöke ugyanis bejelentette a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy 

nyitottak Oroszország LA28-as ökölvívóversenyeken való részvétele feltételeinek megvitatására.

– Számunkra nagyon fontos, hogy egyesítsük az egész bokszvilágot, és biztosítsuk, hogy a legjobb bokszolók vegyenek részt a 2028-as olimpián. Éppen ezért minden bokszolót szívesen látunk majd Los Angelesben – mondta a World Boxing holland elnöke, Boris Van der Vorst.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.