Vannak klubok, amelyek számára aligha okoz majd problémát az „öt magyaros” szabály betartása – ilyen a Magyar Kupa-győztes Paks, amely kizárólag hazai játékosokat alkalmaz –, ám a legutóbbi hét bajnokság győztese, a 2019 óta minden évben európai főtáblás Ferencváros esetében mindez problémásabb. Az MLSZ ajánlása megosztja a magyar futballtársadalmat.

Az FTC elnöke, Kubatov Gábor már a bejelentés után keményen kritizálta a szövetséget, és azóta is többször nehezményezte, hogy az MLSZ a klubokkal való párbeszéd nélkül hozta meg döntését. A Ferencváros első embere nem finomkodott, a közösségi oldalán az elmúlt 14 év legostobább döntésének nevezte az MLSZ új stratégiai programját. A helyzet megértéséhez álljon itt egy beszédes adat:
- A CIES Football Obeservatory adatai szerint az NB I előző idényében a külföldi játékosok játékperceinek aránya a Fradi esetében 74,8 százalék volt
- A másodikként végzett Puskás Akadémia esetében 73,1 százalék ugyanez.
Ezeket a klubokat egyik pillanatról a másikra jelentős irányváltásra kötelezi a szövetségi ajánlás.
„Az MLSZ nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni”
– A problémát abban látom, hogy a játékosok kinevelése és csapatba állítása az egy hosszú folyamat, az MLSZ pedig nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni, hanem a végét. Az alapprobléma, hogy az NB I-ben nincsen megfelelő minőségű magyar, főleg fiatal magyar játékos ahhoz, hogy a klubok maguktól betartsák ezt a szabályt. Emiatt van az, hogy inkább idősebb és külföldi játékosokhoz nyúlnak – nyilatkozta az Origónak Szabados Gábor sportközgazász.
A folyamat ott kezdődik, amikor egy játékos elkezd gyerekkorában futballozni, majd onnantól legalább tíz év, mire eljut oda, hogy felnőttcsapatba lehet állítani. Tehát az MLSZ nem azt akarja szabályozni, hogy hogyan lehetne jobb játékosokat kinevelni. Szerintem ez okozhat rendszerszintű problémákat, ha ezek a játékosok még nem alkalmasak arra, hogy berakják őket a csapatba.

Az FTC meggyőzése volt a cél?
A szakértő szerint az MLSZ új ösztönzőrendszere elindíthat egyfajta dominóhatást: megnövekedhet a magyar játékosok ára és bérigénye is, miközben a hazai futballisták közül kevesebben dönthetnek úgy, hogy külföldre szerződnek. Szabados Gábor rámutatott, hogy a Ferencvárost érintheti a legrosszabbul a szabályozás, mert a nemzetközi porondra szánt keretbe a klub vezetése nem igazolhat akármilyen magyar játékost, csak olyat, aki válogatott szintet képvisel, és az európai kupasorozatokban is bátran bevethető. Az ösztönző szabályzatot nem kötelező betartani, ám még egy FTC-kaliberű klubnak sem éri meg figyelmen kívül hagynia.
Az ajánlást be nem tartó csapatok nemcsak az 500 millió forintos központi támogatástól esnek el, amely különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, hanem semmilyen állami támogatást nem kapnak, így ez összességében akár 1,5–2 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet szezononként.
– Ez a döntés arra kellett, hogy a Ferencvárost meggyőzze, mert a többi csapatnak nem lesz különösebb gondja betartani a szabályt. A Fradi azt még elbírná, ha csak az ötszázmillió forintos központi támogatást nem kapná meg, de a kétmilliárd már akkora összeg, hogy az még neki is fájna. Tehát ez a plusz nyomásgyakorlás a Ferencváros miatt lett kitalálva, hogy rávegyék, emelje a magyar játékosok számát. Emiatt a klub alapvető stratégiáját is át kell alakítani, ami azt eredményezheti, hogy valószínűleg nekik is több pénzbe fog kerülni – véli Szabados Gábor. – Érdemi változást nem fog szerintem okozni ez a szabály, a statisztikákat lehet majd vele javítani, de ettől a magyar futball és az utánpótlás nem lesz jobb. Abban az esetben, ha a klubok minőségi játékosokat tudnak szerződtetni, teszem azt válogatott focistákat hazacsábítani, akkor a bajnokság színvonala megmaradhat. Viszont összességében az, hogy az edzőket rákényszerítik a sakkozgatásra, hogy ne a legjobb játékosaikat küldjék a pályára, általánosságban a színvonal romlását kell hogy okozza. Ez persze szubjektív, a számszerű tényeket majd a csapatok nemzetközi kupaszerepléseinél lehet érzékelni.

A válogatottat nem fogja jelentősen befolyásolni a szabály
A magyar válogatott júniusi keretében mindössze nyolc futballista szerepel az NB I-et képviselve, közülük négyen a Ferencváros játékosai. Jó kérdés, hogy az MLSZ újítása hosszú távon jelenthet-e segítséget a nemzeti csapat számára.
– Azok, akik a válogatott keretben számításba vannak véve vagy légiósok, vagy az NB I kiemelkedő alakjai, akik viszont ettől függetlenül is játszanának. Így szerintem a nemzeti csapatot nem fogja jelentősen befolyásolni a szabály.
Az persze elképzelhető, hogy a szabályozás segít majd kiemelni olyan játékosokat, akik nem kapták meg eddig a lehetőséget, mert mondjuk egy külföldi előnyt élvezett velük szemben. Ezzel csak az a baj, hogyha valaki saját maga nem tudja kiharcolni a lehetőséget, akkor kérdéses, hogy megállja-e majd a helyét.
Összességében viszont nem kell arra számítani, hogy a válogatottnak ez igazán komoly mennyiségben fog tudni játékosokat adni – zárta gondolatait Szabados Gábor.
A teljes cikk IDE kattintva elolvasható!