Üzbegisztán sportpolitikája az elmúlt másfél évtizedben látványos és következetes fejlődést mutatott. Az állam nemcsak a futballra, hanem az egész sportágazatra kiemelt figyelmet fordított: több tízezer sportpálya, új szövetségi programok és fiatalokat célzó versenyrendszerek születtek. A 2012 utáni reformok látványos eredményeket hoztak, különösen az olimpiákon:
- 2008-ban mindössze három érmet szereztek
- 2016-ban már 13-mal zártak
- 2020-ban pedig nyolc arannyal a 14. helyre ugrottak
- 2024 nyarán pedig ismét nyolc aranyat szereztek.

Utóbbi eredménnyel több tradicionálisan erős nemzetet, például Magyarországot is megelőzték az éremtáblázaton. Ez a sportágakon átívelő fejlődés azt mutatja, hogy az állami sportberuházásoknak igenis létjogosultságuk van, csak éppen elengedhetetlen a stratégia következetes végigvitele.
Üzbegisztán Ázsiát választotta
A futball természetesen Üzbegisztánban is kiemelt figyelmet kapott, mint a nemzetközi reprezentáció kulcseszköze. A szovjet éra idején Üzbegisztán a birodalom egyik futballközpontjaként működött: a helyi labdarúgás már a húszas évek végétől szervezett formában zajlott, és számos játékost adott a Szovjetunió különböző csapataiba. 1991 után az ország függetlenné vált, és új sportstratégiai korszak kezdődött. Az egyik első döntés az volt, hogy Üzbegisztán a nemzetközi futballtérképen Ázsiához, és nem Európához kívánt tartozni – részben földrajzi okokból, részben az érvényesülést szem előtt tartva. Az ázsiai konföderáció (AFC) zónájában nagyobb esélyt láttak a világbajnoki kvalifikációra, mint az UEFA mezőnyében, így a többi közép-ázsiai államhoz hasonlóan (Kazahsztán később átlépett az európai szövetségbe) az ázsiai szövetséghez csatlakoztak.
A döntés logikáját visszaigazolta az azóta eltelt harminc év is – legalábbis abból a szempontból, hogy rendre egy karnyújtásnyira voltak a világbajnoki részvételtől. Az üzbég válogatott eddig hét selejtezősorozatban próbálkozott, több alkalommal egészen a kvalifikáció legvégső szakaszáig jutva:
- 2006-ban Bahrein idegenben lőtt góllal ütötte el őket,
- 2014-ben tizenegyesekkel estek ki Jordánia ellen,
- 2018-ban a gólkülönbség miatt maradtak alul Szíriával szemben,
- 2022-ben pedig a Covid-időszak alatti szabálymódosítások hátrányosan érintették őket Észak-Korea visszalépése után.
Ezt követően, a jelenleg zajló kvalifikációs sorozatban, a kilencedik próbálkozásra végre sikerrel jártak: 2026-ban Üzbegisztán története során először lesz ott a világbajnokságon.
A történelmi kvalifikáció persze összefügg a FIFA által bővített mezőnnyel: az amerikai, kanadai és mexikói közös rendezésű tornán már nem 32, hanem 48 csapat vesz részt, így az ázsiai régió is több helyhez jutott. Ez valóban ajtót nyitott olyan válogatottak előtt is, mint Üzbegisztáné vagy Jordániáé. A két ország néhány órán belül, egymást követve biztosította története első világbajnoki részvételét. Ám lényeges különbséget kell tenni azok között, akik csak a bővítés révén „esnek be” a tornára, és azok között, akik évek óta építkeznek, és most végre a rendszer is mögéjük áll. Üzbegisztán esetében ez utóbbiról van szó.