A szerdai időfutam után csütörtökön a Bayeux és Vire Normandie közötti, hat kategorizált emelkedőt tartalmazó 201,5 kilométerrel folytatódott a francia kerékpáros körverseny. A nyolcfős szökésben ott volt a sárga trikót egy nappal korábban elvesztő Mathieu van der Poel is, akinek a hátránya a Tour de France összetettjében szűk másfél perc volt. A vezetést szerdán átvevő világbajnok szlovén Tadej Pogacar viszont nem ragaszkodott pozíciója megőrzéséhez, a csapata vezette mezőny bő öt percre elengedte az élbolyt, amelyből az ír Ben Healy ellépett és megnyerte a szakaszt. Az erejével elkészült Van der Poel majdnem négy percet kapott, de az összetett legfőbb esélyesei 5 perc 27 másodperc lemaradással értek célba, így Van der Poel egyetlen másodperccel átvette a vezetést összetettben Pogacartól.
Pogacar örül Van der Poelnak, nem érti Vingegaardékat
A szlovén kerékpáros a sárga trikó mellett a másik két megkülönböztető mezét is leadta: a pöttyöst csapattársa, Tim Wellens vette vissza, míg a zöldet az olasz Jonathan Milan viselheti pénteken. Pogacar az összetettben majdnem az élen maradt, részben annak is köszönhetően, hogy a nagy rivális Jonas Vingegaard csapata, a Visma–Lease a Bike Van der Poel leszakadásának hírére növelte a tempót – ám egy másodpercnek köszönhetően a szlovén világbajnoknak nem kellett csütörtök este megannyi kötelezettségnek eleget tennie sárga trikósként.
– Ez közel volt…
A Visma nem tudom, mit akart megpróbálni, de amikor a végén növelték az iramot, követtem őket
– mondta Pogacar, aki kifejezte örömét szintén világbajnok barátja, Van der Poel sikere miatt is. – A nap szökésében volt, így nehéz lehetett volna neki, ha lemarad a sárga trikóról. Ő boldog lesz sárgában, és én is örülök neki.
Pogacar nem bánta az első hely elvesztését, elmondása szerint a lényeg, hogy minél többet tudjon tartalékolni a hátralévő két hétre. Van der Poel ugyanakkor elárulta, nem a sárga trikó visszaszerzése volt a fő célja.
– Az utolsó harminc kilométeren majdnem begörcsöltem, ez szinte soha nem történt még meg velem, nem is értem. Nagyon fájdalmas volt, szenvedtem. Nem az volt a célom, hogy visszaszerezzem a sárga trikót, hanem ott akartam lenni és harcolni a szakaszgyőzelemért.
Úgy érzem, mintha ez az egy másodperces előny öt évbe került volna az életemből
– értékelt a holland egynaposmenő. – Valószínűleg csak egy napig lesz rajtam a sárga trikó, de csodálatos érzés újra viselni.
