Végre itt az igazság, ez állt a FIFA elképesztő döntésének hátterében

Bár a FIFA látszólag meghátrált, alapjaiban véve még mindig csak a leggazdagabbak kiváltsága a 2026-os labdarúgó-világbajnokság helyszíni megtekintése. Egy most napvilágot látott elemzés szerint azonban a FIFA lovai nem az Egyesült Államokban szabadultak ki a karámból.

A FIFA és az Egyesült Államok elnöke. Donald Trumpnak és Gianni Infantinónak nem lenne gond kifizetni a magas jegyek árát Fotó: CHIP SOMODEVILLA Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Az évszám: 2016. A helyszín: Nagy-Britannia, Liverpool. Ebben az évben, a Premier League 2015–16-os kiírásának közepén jelenették be az Anfield Roadon a meccsbelépők új árait. A szurkolók azonnal heves tiltakozásba kezdtek, kiborította őket, hogy az addigi viszonylag olcsó jegyeket a klub 77 angol fontra emelte. Amikor mindez kiderült, az első adandó meccsen, a Sunderland ellen a szurkolók egy része a 77. percben otthagyta a stadiont. Így tiltakoztak a szerintük kapzsi és felháborító döntés ellen. A csapat tulajdonosai néhány nap múlva a fejükhöz kaptak, és a 77 fontos jegyeket levitték 59 fontra. Kilenc évvel később, azaz most, azaz 2025-ben az Anfielden a legdrágább jegyek még mindig 61 angol fontba kerülnek, azaz csaknem egy évtized alatt gyakorlatilag nem történt áremelés. A FIFA azonban fittyet hány erre.

A FIFA nem tett mást, mint lemásolta az amerikai módszereket
Fotó: FEDERICO GAMBARINI / DPA

A FIFA csak az amerikai példát másolja

Mindeközben az Egyesült Államokban egészen más a helyzet. A Nashville FC, amely az MLS-ben, azaz az amerikai profi labdarúgó-bajnokságban játszik, egy sima, alapszakasz meccsre is több száz dolláért adja el a jegyeket. Az Inter Miami elleni összecsapás ebből a szempontból maga volt a csúcs: mind sportszakmailag, mind a bevétel terén. S mit tettek a Nashville drukkerei? A világon semmit. Nem tiltakoztak. Kifizették a jegyeket.

Amerikában ugyanis nem úgy gondolkodnak, mint Európában. 

A tengerentúli drukkerek tudják: egy-egy nívós sporteseménynek ára van. Súlyos ára. Ezt vagy kifizeted, és akkor ott lehetsz a helyszínen, vagy marad a tévé.

Így került szembe egymással a Liverpool 61 angol fontos jegyára és a Nashville FC 170 dolláros belépője. Ráadásul a 170 dolláros zsuga a stadionban nem a legjobb helyekre szólt.

Az amerikai sportesemények jegyárai így lettek nagyon drágák. Egy elemzés szerint 1991 és 2023 között átlagosan 300 százalákkal emelkedtek a sportesemények belépőinek árai, már ami az NHL (jégkorong) vagy az MLB (baseball) mecseket illeti. Egy átlagos NHL-mérkőzésre szóló belépő ma már 300 dollárba kerül. Egy NFL alapszakasz meccsre a jegyek átlagos ára 169 dollár. Ez több mint valamennyi Premier League csapat belépőjének ára. Egyetlen kivétel van: az Arsenal a VIP-jegyeket ennél drágábban értékesíti.

Nos, amikor a FIFA úgy döntött, hogy irgalmatlanul magasra lövi be a 2026-os vb jegyárait, nem tett mást, mint a meglévő és működő amerikai modellt másolta le.

A FIFA illetékesei azt mondták: ha az amerikai emberek zokszó nélkül kifizetnek 169 dollárt egy sima NFL-meccsre, akkor ne sírjanak a 200 dolláros vb-jegyárak miatt sem. Sőt, senki se sírjon.

De mi történt az Egyesült Államokban?

Az 1990-es évek közepéig egy-egy amerikai sportesemény belépőjegye nem volt drága és nem volt megfizethetetlen. Az 1990-es évek közepe óta szinte minden költség megduplázódott. Az átlagos jövedelem-növekedés pedig meghaladta az inflációt. Reálértéken az amerikaiak az elmúlt évtizedekben nagyjából 20 százalékkal gazdagabbak lettek, miközben a leggazdagabb réteg – a felső 10 százalék – egyre inkább elszakadt a középosztálytól. 

Ez a réteg pedig képes volt megfizetni a drága, a drágább és a még drágább jegyeket is.

Az amerikai lakosság száma nőtt: míg 2004-ben körülbelül 290 millióan éltek az országban, ma már közel 350 millióan élnek ott. Ez idő alatt azonban sem az NFL, sem az NBA, sem az MLB nem bővült új csapattal. Sőt, több klub kisebb stadionokat épített, több prémiumülőhellyel. A kereslet tehát nőtt, miközben a kínálat – különösen az olcsó helyeké – csökkent. Mindez alapos áremelkedést produkált.

A titok: a dinamikus árazás

A FIFA már a 2025-ös klubvilágbajnokságon alkalmazta az addig teljesen szokatlan dinamikus jegyárazást. Ez azt jelentette, hogy a drágán meghirdetett belépők árát képesek voltak csökkenteni akkor, amikor látták, hogy senki sem veszi meg ezeket a jegyeket. Így azok jártak rosszul, akik az elején mégis megvették. A dinamikus jegyárazást a FIFA a 2026-os világbajnokságon is alkalmazni akarja. Ez a módszer 2009 óta van jelen az Egyesült Államok sporteseményein. 

Akkor a San Francisco Giants baseballcsapata vezette ezt be.

Ma már modellek, algoritmusok és olyan technológia áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az áremelést, ha úgy érzékelik, hogy a szurkolók valóban hajlandók többet fizetni. Meg a csökkentést is, ha nem hajlandó senki sem fizetni. A mérkőzések megvásárolható és elfogyasztható szórakoztató termékek lettek, a csapatok pedig vállalkozások, amelyeknek joguk van eladni a terméküket. Annyiért, amennyiért akarják. A világ más részein azonban egészen másként tekintenek ezekre a dolgokra.

Nem baj, ha drága, úgyis megveszik

A Liverpool – akárcsak a Barcelona, a Bayern München és a legtöbb nagy klub – több mint száz éve, valódi tagsági alapon működő egyesületként alakult. Nem milliárdosok tulajdonában álló franchise-ok voltak, és többnyire ma sem azok. Évtizedeken át – néhol még ma is – a tagok irányították őket, akik maguk is szurkolók voltak, és akik nem akartak irreálisan magas jegyárakat meghatározni. 

„Európában sok csapat van, amely öt éve nem emelt jegyárat” – mondta Ted Glick, a Chicago Fire jegyértékesítési igazgatója. „A szurkolók ehhez szoknak hozzá. 

Az Egyesült Államokban viszont az az elvárás, hogy az árak nőjenek az inflációval, vagy hogy új, modernebb ülőhelyek jelenjenek meg, amelyek kissé drágábbak.

A 2026-os világbajnokságon a csoportmeccsekre akár 700 dolláros jegyekkel operáló FIFA, majd az egyenes kieséses szakaszban négyszámjegyű árakkal dolgozó nemzetközi szövetség abból indul ki, hogy az amerikaiak már megszokták ezeket az árakat, mi több, el fogadták ezt a politikát. Miután 2025 októberében és novemberében gyorsan elkelt 2 millió jegy, és a FIFA szerint az értékesítés első öt napján húszmillió igénylés érkezett még a „lehúzásnak” nevezett árak mellett is – a következtetés egyértelmű: nem baj, ha drágák a jegyek, úgyis megveszik őket. 

Aki pedig nem, annak marad a tévé.