Kevés nagyobb bravúr van annál, hogy ez a magyar válogatott a világ egyik legjobbja

A magyar férfi-jéglabdaválogatott a tavalyi évhez hasonlóan idén ismét az A csoportos világbajnokságon szerepelhetett. A külföldön bandy néven ismert sportágnak nagy hagyományai vannak Magyarországnak, a 2004-es férfi- és 2007-es női vb-rendezés után pedig az elmúlt években egyre jobban teljesítünk. Januárban a finnországi Pori adott otthont az idei férfi-világbajnokságnak, amelyen hat napon belül hat mérkőzésen bizonyíthatta be Marosi Kristian szövetségi kapitány együttese, hogy igenis ott van a helye közvetlenül a világ legjobbjai mögött.

A magyar férfi-bandyválogatott hatodik lett az idei világbajnokságon Forrás: instagram.com/hunbandy

A bandy egy nagyjából labdarúgópálya-méretű jégfelületen, a gyeplabda szabályaihoz hasonló módon, korcsolyával a lábon és ütőkkel a kézben, gólokra, kétszer negyvenöt percig játszott labdasportág. Már a XIX. század vége óta rendeznek jéglabdamérkőzéseket, később leginkább a Skandináv-félszigeten és az egykori Szovjetunió területén vált népszerűvé. Mivel a világon kevés országban űzik hivatalos formában, így az olimpiai programba állandó jelleggel nehezen kerülhetne be – bár 1952-ben Oslóban bemutató sportágként ott volt a téli ötkarikás játékokon. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekről aligha gondolnánk, hogy ott komoly szinten űzik a sportágat. Pedig hazánk a kezdetekkor a világelitbe tartozott, majd a szövetség 1988-as újjáalakulása óta is nagy fejlődésen ment keresztül. A bandy idehaza évről évre egyre népszerűbb, de még mindig nem annyira, mint megérdemelné.

2025-ben ötödik helyen zárta a világbajnokságot a magyar férfi-jéglabdaválogatott, amely idén is ott lehetett a bandy legnagyobb eseményén. Forrás: Instagram.com/hunbandy

Magyarország világszinten is a bandy élvonalában szerepel

A férfiaknak 1957 óta rendeznek világbajnokságokat, a magyar bandyválogatott pedig 1991 óta tagja a mezőnynek. A torna lebonyolítása hasonló a jégkorongban látottakhoz, és 2004-ben Budapest a B csoportos vb-nek adhatott otthont. Miután 2007-ben a női világbajnokságot is a magyar fővárosban rendezték meg, a férfiválogatott még jobb eredményeket ért el, és 2018-ban első alkalommal az elitben szerepelhetett. 

Majd 2020-ban és 2023-ban is megnyerte a B divíziós vb-t, és ennek köszönhetően 2025-ben, aztán 2026-ban is a legjobbakkal mérhette össze a tudását.

A magyar férfiválogatott idei vb-kerete:

• kapusok: Herceg Márton (Zuglói Pingvinek) és Herceg Kristóf (Zuglói Pingvinek)
• mezőnyjátékosok: András Hunor Sólyom (Dynamo Budapest), Bata Dániel (Dynamo Budapest), Bányai Keve (c), Berglönn Szabó André (GT/76, svéd), Biró Aba Balázs (Zuglói Pingvinek), Harmathy Manó (Zuglói Pingvinek), Hladony Kristóf (Budapest Kings), Jankovics Péter (Dynamo Budapest), Kleinhappel Márton (Zuglói Pingvinek), Kolbenheyer Zoltán (Budapest Kings), Muzsik Zoltán (Észak-Pesti BC), Pacsay Dennis (Falu BS, svéd), Schellin Linus (Budapest Kings), Szeidl Gergő (Budapest Kings), Vendrei Dániel (Észak-Pesti BC), von Polgar Ludvig (IFK Uppsala, svéd)

Magyarország egy évvel ezelőtt a svédországi Lidköpingben rendezett tornán az ötfős mezőnyben négy vereséggel zárt: akkor az Egyesült Államok 4-2-re, Svédország 31-0-ra, Finnország 17-0-ra, Norvégia pedig 20-1-re győzte le Marosi Kristian együttesét. A magyar–svéd szövetségi kapitány a magyar válogatott egykori kapusaként már a B csoportos aranyérmek megszerzésénél is a kispadon ült, és idén januárban is az ő irányításával utazott ki a csapat a finnországi Pori városába. A mezőny a feljutott Hollandia révén hatfősre bővült, így a magyarok hat napon belül öt csoportmérkőzést és az ötödik helyért vívott találkozót is lejátszották. Ezúttal a svédek 34-0-ra, a finnek 19-0-ra, az amerikaiak 10-0-ra, a norvégok 13-0-ra, a hollandok pedig először 9-3-ra, a helyosztón pedig 3-1-re nyertek a mieink ellen.

Svédország tavaly és idén is kiütötte Magyarországot, majd mindkétszer meg is nyerte a világbajnokságot. Forrás: Instagram.com/hunbandy

Hogy bennmarad-e a Marosi-legénység az elitben, az csak a márciusi B csoportos vb után dől el, ugyanis egyelőre nem tudni, hogy az ottani csapatokból vállalja-e valaki a feljutást, és ha igen, lesz-e egyáltalán kieső. A magyar szövetség arról tájékoztatott, hogy tudásban és lehetőségben is óriási a különbség a skandináv országok és a mezőny többi része között, hiszen a kontinentális Európában leginkább jégkorongpályákon vagy befagyott tavakon lehet gyakorolni. 

Magyarországon télen adott a Városligeti Műjégpálya, azonban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csupán heti egy edzést tudnak a játékosok önerőből, szponzorok híján finanszírozni – óriási dolog, hogy a férfiválogatott így is ott tud lenni közvetlenül a világelit mögött!

A nemzetközi szövetség alelnöki posztját immáron húsz éve betöltő Ádámfi Attila az idei vb alatt tagja lett a sportág hírességek csarnokának, de Magyarország a válogatott játékával is kivívta az ellenfelek tiszteletét.

– A válogatott hosszú ideje a közvetlen élmezőny mögötti csoporthoz tartozik, és történelmileg az egyik legeredményesebb, legtöbb éremmel rendelkező válogatott az abszolút világtopon kívül. Ez a háttér jól ismert a skandináv csapatok körében is, és a mérkőzéseken érezhető is volt, hogy nagyobb tisztelettel, alaposabb felkészültséggel és fegyelmezettebben lépnek pályára ellenünk. Kevés teret és időt kaptunk, ami egyértelmű visszajelzés arra, hogy Magyarországot nem újoncként, hanem egy stabil, jegyzett bandynemzetként kezelik, még akkor is, ha a legszűkebb élmezőnyhöz képest továbbra is van különbség – nyilatkozta lapunk kérdésére Marosi Kristian.

Balról jobbra: Biró J. Amália csapatvezető, Marosi Kristian szövetségi kapitány, Nagy Gábor bandyedző és Ádámfi Attila MBSZ-elnök. Forrás: MBSZ

Marosi Kristian látja a fejlődést a magyar férfi-jéglabdaválogatott játékán

A szövetségi kapitány megjegyezte, ő is határozottan látott előrelépést az egy évvel korábbi vb-hez képest játékminőségben, mentálisan és szervezettségben is, úgyhogy jó az irány. Szintén volt különbség a rendezés körülményeiben, a pori helyszín a már egyébként is kiváló színvonalú lidköpingi tornához képest is magas szintű volt, így Finnország rendkívül magasra tette a mércét.

Marosi Kristiant arról is kérdeztük, hogy idehaza miként lehet felkészülni arra, hogy a magyar bandyválogatott hat napon belül hat mérkőzést játsszon a világ legjobbjaival. – Őszintén szólva a feltételeink jelentősen eltérnek a világ élcsapataitól. A magyar válogatott teljes egészében amatőr játékosokból áll, olyan sportolókból, akik a munka vagy a tanulás mellett bandyznek, és teljes mértékben saját maguk finanszírozzák a válogatott szereplést. Nincsenek szponzoraink, az erőforrásaink rendkívül korlátozottak, így a felkészülés és a regeneráció is egészen más körülmények között zajlik, mint a profi csapatoknál. 

Éppen ezért különösen nagy teljesítmény, hogy Magyarország ennek ellenére ezen a szinten szerepel, és a bandyvilág élvonalához tartozik.

A felkészülésünk tudatos tervezésre, fegyelemre, rotációra és erős csapategységre épül. Tudjuk, hogy az erőforrások terén nem tudunk versenyezni, de akaratban, struktúrában és összetartásban igen. Ez az az alap, amely lehetővé teszi nekünk, hogy egy ilyen rendkívül megterhelő tornán is helytálljunk a világ legjobbjai ellen – mondta a szövetségi kapitány.

A tél végének közeledtével a bandyszezon is a zárásához közeledik, ám a világbajnokság után sem pihenhetnek a férfiválogatott játékosai és stábtagjai, hiszen a hétköznapokban a munka, a tanulás vagy éppen a klubkötelezettségek kerülnek előtérbe. Emellett pedig továbbra is cél, hogy tudatosan és célirányosan fejlődjön a nemzeti csapat, így az év során Marosi Kristianék a lehető legszorosabb munkakapcsolatot igyekeznek fenntartani a játékosokkal, a korlátozott feltételek ellenére is.

– A következő lépcsőfok eléréséhez hosszú távú gondolkodásra, struktúrára és elkötelezettségre van szükség. Ez az a munka, amelyet a világbajnokságok közötti időszakban is folytatni fogunk – zárta szavait a kapitány.

Az idei svéd–magyar vb-mérkőzés összefoglalója: