Egy gőgös, arrogáns bíró sem tudott segíteni Argentínán

Június 11-én a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A 98. részben azt meséljük el, hogyan szenvedte el egyetlen, ámde annál is kínosabb vereségét a 2022-es világbajnokság győztese, Argentína.

A szlovén Slavko Vincic, aki mindent elkövetett Argentína győzelméért Fotó: JUAN MABROMATA Forrás: AFP

Csak gólt nem akart lőni a szlovén bíró

Szaúd-Arábia innentől kezdve egyetlen dologra figyelt: a busz mindig ott parkoljon a tizenhatos előtt. A lelkesen és hősiesen védekező arabok mindent kibírtak. Csak akkor kaptak a fejükhöz, amikor a szlovén bíró a 90. percben 8 perces hosszabbítást jelzett. Mintha Vincic sporttárs is tudta volna, hogy így nem kezdődhet el a világbajnokság Lionel Messi és az argentin csapat számára. 

Drámai és meghökkentő pillanat volt az is, amikor a szaúdiak kapusa, al-Ovajsz egy beívelést követően letérdelte csapattársát, Jasszer al-Sahranit, aki magatehetetlenül zuhant a földre.

Vincic bíró azonban ezzel nem foglalkozott, neki már csak az járt a fejében, hogy valahogy kiegyenlítsen az argentin csapat. Szerencsétlen Jasszer al-Sahrani mozdulatlanul feküdt a földön, miközben a gólért küzdő dél-amerikai játékosok ordítottak a bírónak, hogy engedje már be az orvost. Ennél nagyobb baj nem történt, csaknem tízperces ráadásban nem esett újabb gól, így Argentína vereséggel kezdte meg a világbajnoki szereplést. 

Munkában a szlovén bíró, Slavko Vincic Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV/AFP

A statisztikusok persze azonnal előbányászták, hogy Szaúd-Arábia 36 meccses veretlenségi sorozatát vette el az argentin válogatottnak. 

Ez egy olyan helyzet, amivel ez a csapat eddig még nem találkozott. Nagyon régóta nem kaptunk ekkora pofont, nem ilyen rajtra számítottunk

– mondta a hétszeres aranylabdás Messi a meccs után. A Paris Saint-Germain támadója azt is kiemelte, hogy a második félidőben ötperces kihagyás miatt 2-1-es hátrányba kerültek a világranglistán második legalacsonyabban rangsorolt vb-résztvevővel szemben, utána pedig már nem tudták összeszedni magukat, így egyenlíteni sem sikerült. „Eljött az ideje annak, hogy a lehető legjobban összefogjunk és megmutassuk, mennyire erős ez a csapat” – zárta szavait a 36 mérkőzés után először vereséget szenvedő dél-amerikai együttes játékmestere.

A szaúdiak középpályása, Abdulelah al-Malki hangsúlyozta, hogy szövetségi kapitányuk, Hervé Renard még korábban sosem tüzelte fel ennyire őket, mint most. „Renard megríkatott minket a meccs előtt, úgy motivált, és felpörgetett minket a második félidőre” – fogalmazott, és tiszteletteljesen őrültnek nevezte a francia szakvezetőt.

Szaúd-Arábia mindent kibírt

Az, hogy Szaúd-Arábia a világbajnokságok történetének legnagyobb meglepetését okozva 2-1-re legyőzte a végső győzelemre is sokak által esélyesnek tartott, Lionel Messivel felálló Argentínát, csakis a lelkesen és elképesztően focizó arab csapaton múlt. Ekkora bírói nyomás alatt ugyanis nem sok együttes focizott a vébék történetében. Megkockáztatom: az 1978-as magyar-argentin meccsen a portugál Garrido játékvezetése fasorban sem volt ehhez képest. Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy egy-egy ilyen tornán a nagy esélyeseket – sportköznyelven szólva – tisztelik a játékvezetők. Persze ez már önmagában is nevetséges, mert miért nem lehet mindkét csapatnak egyenlő feltételeket biztosítani? De, rendben, a bíró is ember, ő is tudja, mit jelent a világ labdarúgásában Argentína és mit Szaúd-Arábia. Amikor a hosszabbítás hosszabbításában (eleve 8 perc ráadást jeleztek) a szaúdi al-Sahrani fejét lerúgta a saját kapusa, a sérült játékos a földre zuhant. 

A bírónak esze ágában nem volt megállítani a játékot. Megvárta, hogyan végződik az argentinok támadása. Hátha gól lesz belőle. Most képzeljük el ugyanezt a másik oldalon, azaz ha argentin játékossal történik hasonló. 

Elképesztő volt látni, hogy korábban az egyik sérült szaúdi focista szeretett volna visszatérni a pályára, ott integetett az oldalvonal mellett, támadtak az így emberelőnyben lévő dél-amerikaiak, de a szlovén bíró rá sem hederített arra, hogy valaki szeretne visszajönni a pályára. Ez a ki tudja, miből és honnan táplálkozó arrogancia, gőg, felsőbbrendűég nagyon jól jellemzi a világ bíróinak magatartását.

A szlovén Vincicet haza kellett volna küldeni Katarból. A szlovén mögött azonban ott állt az UEFA befolyásos elnöke, Aleksander Čeferin. Ha nem állt volna ott, akkor ez a szlovén ember el sem jöhetett volna a katari világbajnokságra. Mert ő vezette a Frankfurt–Glasgow Rangers Európa-liga-döntőt, ahol nem adott meg egy tizenegyest és elmaradt egy kiállítás. Valamint ez a Vincic nevű jóember fullasztotta botrányba a 2022-es Internazionale–Barcelona BL-mérkőzést, ahol a videószobában ugyanaz a holland ember, Van Boekel volt a párja, mint most Katarban. Csak e két eset után vajon ki és miért gondolja azt, hogy ennek a két bírónak bármi keresnivalója van egy labdarúgó-világbajnokságon?

A választ sem akkor, sem most nem tudjuk meg. 

Vincic azóta is él és virul, mi több, bíróként ott lesz az idei labdarúgó-világbajnokságon is.

Ami pedig a 2022-es meccs két főszereplőjét illeti? Argentína világbajnok lett, Szaúd-Arábia pedig e fantasztikus győzelem után nem szerzett több pontot és csoportutolsóként kiesett.