– Ezért választotta a nyáron a Sparta Prahával szemben a Puskás Akadémiát?
– Miért tagadnám, a Sparta volt az elsődleges célom. Ám ott egyre csak türelmet kértek tőlem, azt éreztem, hogy nem én vagyok az első számú jelölt, Felcsúton viszont számítottak rám.
– Az itt töltött hónapok alapján milyennek látja a magyar futballt?
– Kicsit csalódtam. Azt vártam, hogy több kreatív, győzelemre törő ellenféllel találkozunk. Az én emlékeimben az élt, hogy a magyar focit a támadójáték, a technikai képzettség, a fifika jellemzi. Ehhez képest túl sok klub részesíti előnyben a védekezést. Pedig ha egy csapat hazai pályán bekkel, arra ugyan ki kíváncsi? Én sosem féltem felvállalni a nyílt játékot.
– Az őszi mérkőzések előtt meglepő véleménnyel állt elő: az Eb-selejtezős csoportból könnyen a magyarok és a szlovákok juthatnak tovább, mert a horvátok kissé elkényelmesedtek. Most hogy látja a helyzetet?
– A horvátok talán meghallották, amit mondtam, s rákapcsoltak… Komolyan gondoltam, amit mondtam, s még most sem vagyok egészen biztos abban, hogy nem a magyarok és a szlovákok estek-e vissza.
– A szlovák futballban nevelkedett. Mit csinálnak jobban a szlovákok, miért van nekik több klasszisuk?
– Magyarországon most már kétségtelenül jobbak a feltételek, de itt túl hosszú és mély volt a válság időszaka, idő kell, mire a lemaradást behozzuk. Két-három éven belül szerintem egyre több tehetség fog berobbanni. Az egyéniségekre kell jobban odafigyelni, mert éles helyzetekben ők döntik el a meccseket. A magyar labdarúgás korábban hemzsegett az ilyen futballistáktól, én nem hiszek abban, hogy manapság ne születnének tehetségek.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!