Brian De Palma amerikai filmrendező és producer 80 éves

Szeptember 11-én nyolcvanéves Brian De Palma amerikai filmrendező, A sebhelyesarcú című film alkotója, aki főként horror- és gengszterfilmekkel lett ismert.

Forrás: MTI2020. 09. 11. 14:38
Los Angeles, 2020. szeptember 11. A kaliforniai erdõtûzek miatt narancssárga az égbolt az ikonikus Los Angeles-i Hollywood felirat felett 2020. szeptember 10-én. Kaliforniától Washington államig lángokban áll az Egyesült Államok nyugati partvidéke. A tûzvészek eddig legkevesebb 8 halálos áldozatot követeltek, a nemzeti parkokat lezárták a megállíthatatlanul terjedõ erdõ- és bozóttûzek miatt. MTI/EPA/Etienne Laurent Fotó: Etienne Laurent
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A New Jersey állambeli Newarkban látta meg a napvilágot egy sebész gyermekeként. A New York-i Columbia Egyetem művészettörténet és fizika szakát egyszerre végezte el, közben filmeket forgatott – írja az MTI.

Ezután a művészeti képzéssel foglalkozó Sarah Lawrence College hallgatója lett, a korábban csak nők számára fenntartott intézményt akkor nyitották meg a fiúk előtt. Az akkor még ismeretlen Robert De Niro 1963-ban az ő The Wedding Party című filmjében állt először kamera elé, az alkotást csak 1969-ben mutatták be. A francia új hullám, Jean-Luc Godard hatását mutatja az 1968-as Üdvözletek és az 1969-es Szia, Anyu, ugyancsak De Niro főszereplésével. Az utóbbi hőse egy vietnami veterán, aki megszállottan kukkolja az embereket és filmezi a szemközti házban élők mindennapjait. De Palma több művészi alkotások születését bemutató dokumentumfilmet is készített, szokatlan és különleges munkáira több stúdió is felfigyelt, a hetvenes évek elején Hollywoodba költözött.

Az amerikai filmben ekkor kezdett generációváltás kibontakozni, amelynek Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Steven Spielberg, George Lucas mellett De Palma is részese lett. Ezek a rendezők már nem a színház vagy a tévé világából érkeztek, a film volt az anyanyelvük, zaklatottabb, kegyetlenebb világot ábrázoltak energikus, nézők tömegeit a mozikba vonzó alkotásaikkal. De Palma munkásságának olyan színészeket fedezését köszönhetjük, mint Robert De Niro, Melanie Griffith vagy Kevin Costner.

De Palma Nővérek című 1973-as thrillere a nagy példakép, Alfred Hitchcock Psycho és Hátsó ablak című filmje előtt tisztelgett. Az 1974-es A Paradicsom fantomja Az operaház fantomja különös, kísérteties és mulatságos változatának készült, de a rendező nagy csalódására komoly bukás lett, akárcsak a Megszállottság, amely Hitchcock Szédülésének újragondolása.

Első komoly sikerét 1976-ban a Stephen King regénye alapján készült Carrie című horrorral aratta, amelynek hőse egy magának való fiatal lány, aki az iskolai zaklatásokért természetfölötti erejét felhasználva áll véres bosszút. A főszereplő Sissy Spacek jutalma Oscar-jelölés lett, a kis költségvetésének sokszorosát behozó filmet a kamaszok elfogadásért folytatott küzdelmének ábrázolásáért is dicsérték. Az 1978-as Őrjöngésben olyan neves színészekkel dolgozott, mint Kirk Douglas és John Cassavetes.

Az 1980-ban rendezett Gyilkossághoz öltözve vegyes fogadtatásban részesült, a feminista mozgalom nőgyűlölőnek kiáltotta ki. Az Angie Dickinson főszereplésével készült erotikus thrillerben szinte minden rá jellemző filmes motívum felbukkan: a rögeszme ábrázolása, a bonyolult kameramozgás, a kétteres képkompozíció, az osztott vászon és a a melankolikus kísérőzene. A filmben harmadszor dolgozott Nancy Allennel, akit az előző évben vett feleségül, útjaik 1983-ban váltak el. Az 1981-ben rendezett Halál a hídon John Travolta, Nancy Allen és John Lithgow főszereplésével Michelangelo Antonioni Nagyítását és Francis Ford Coppola Magánbeszélgetését gondolta újra.

1983-ban született meg talán legismertebb filmje. A sebhelyesarcú Howard Hawks 1932-es klasszikus alkotásának új változata, Oliver Stone forgatókönyve alapján. A fiatal Al Pacino élete egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtotta a maffia ranglétráján egyre magasabbra emelkedő, de törvényszerűen elbukó könyörtelen gengszter, Tony Montana bőrébe bújva, oldalán az addig szinte ismeretlen Michelle Pfeifferrel. 1984-ben született, de kínos bukás lett az Alibi test, egy újabb főhajtás Hitchcock Hátsó ablaka előtt. Ugyanebben az évben ő rendezte Bruce Springsteen Dancing in the Dark című dalának videóklipjét, ebben nyújtotta első „alakítását” Courtney Cox.

A Nagyokosok című gengszterparódiában Danny DeVito és Harvey Keitel játszott, ezt követte az Aki legyőzte Al Caponét, amely a hírhedt chicagói maffiózó bukásának történetét mutatja be Kevin Costnerrel, Robert De Niróval és a sziporkázó Sean Conneryvel, aki haza is vihette a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját. De Palma filmje a műfaj etalonjává vált, a bűnügyi filmekhez 1993-ban tért vissza az Al Pacino főszereplésével készült Carlitó útjával. 1989-ben a háborús filmek világába kalandozott A háború áldozatai című filmdrámájával Michael J. Fox és Sean Penn főszereplésével. A dicsérő kritikák ellenére a film nem találta meg közönségét, mint ahogy a Hiúságok máglyája című vígjáték sem. Tom Wolfe a mohóságot és a korrupciót szatirikusan bemutató bestsellerének nagy költségvetésű adaptációja a kiváló szereplőgárda – Tom Hanks, Melanie Griffith és Bruce Willis – ellenére emlékezetes kudarcnak bizonyult.

De Palma nevéhez fűződik a kilencvenes évek légszórakoztatóbb akciófilm-sorozatának elindítása. Ő rendezte ugyanis a Tom Cruise főszereplésével készült Mission: Impossible első részét, a kasszasikernek azóta öt folytatása született, a hetedik és a nyolcadik rész bemutatását a következő két évben tervezik. A rendező ezután vesztett lendületéből, a Mars mentőakció a sci-fi világba kalauzol, de kissé idegenül mozog ebben a műfajban. A közönséget sem a 2002-es, Antonio Banderas főszereplésével készült Femme Fatale, sem a 2006-os, a velencei filmfesztiválon nyitófilmként szereplő Fekete Dália nem tudta meghódítani, a tavaly befejezett, európai színészekkel készített és a kontinens több helyszínén játszódó Dominó című akcióthriller meg sem közelíti korábbi sikereit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.